A konyha jó szellőzésének fontossága
A füstös, rossz levegőjű konyha Kínában még milliók számára okoz súlyos tüdőkárosodást, aminek gyakorisága a konyhai szellőzés javításával szignifikánsan csökkenthető.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint világszerte mintegy három milliárd ember fűti otthonát és készíti ételét saját maga gyújtotta tűz segítségével, annak minden előnyével és hátrányával.
A belső térben, tűz útján történő főzés legtöbbször nem megfelelően szellőző, sokszor kifejezetten füstös helyiségben történik. Ráadásul a tüzelőanyag különböző: fa vagy szén, a mezőgazdaság maradványai, beleértve az állati trágyát is.
A keletkező füst jelentősen szennyezi a levegőt ami az abban órákon keresztül tartózkodó emberekben a mérések szerint súlyos, krónikus tüdőkárosodást okozhat. Kutatások szerint belső terek egészségkárosító hatásáért a dohányzás után leggyakrabban a nyílt tűzű konyhák a felelősek.
A WHO becslése szerint a világon évente 4,3 millió ember veszíti életét zárt térben elszenvedett légúti károsodás következtében, vagyis a szén, fa és a biomassza fütőanyagok okozta nagy légszennyezés, nevezetesen a szénmonoxid, az igen parányi légszennyező anyagok, a kéndioxid, a nitrogen dioxid okozta krónikus, obstruktív tüdőbetegség (COPD) miatt.
Egy új, a PLoS Medicine-ben megjelent kínai vizsgálat a Guangzhou Orvostudományi Egyetemről igazolta, hogy a beltéri légszennyezés csökkentésével az otthon dolgozó nők légszőszervi betegségeinek gyakorisága csökkenthető.
Yumin Zhou és munkatársai 12 kínai falu 40 évesnél idősebb 996 női lakóját vonták be a kilenc esztendeig tartó követéses vizsgálatba. Részletes légzőszervi vizsgálat, valamint lakásban lévő főzőhely szellőzésének fölmérése után az életviteli viszonyok tisztázása történt. Véletlenszerűen mérték a légtér levegőjének tisztaságát és a lakók életkörülményeit.
A vizsgálatban résztvevők azon csoportjánk lakásában, akik élni kívántak a felajánlott lehetőséggel megfelelő szellőzést alakítottak ki és az eredetileg használt fütőanyagok helyett biogázt biztosítottak a fűtéshez. A vizsgálati idő során ezeket a feltételeket is ellenőrizték.
Azok, akik éltek ezekkel az előnyökkel, a vizsgálat végén szignifikánsan jobb légzésfunkciós értékeket mutattak, mint a többi lakosok. Akik mindkét szolgáltatást igénybe vették (egészségesebb fütőanyagokat használtak és a konyhai szellőzés átalakítását is megengedték) azok csoportjából került ki a legkevesebb tüdőkárosodott beteg is.
A kritikusok a vizsgálat hátrányaként a randomizáltan kiválasztott, kontroll csoport hiányát említették. Úgy tartják, hogy a beavatkozások valószinűsítik a jobb szellőzés és fűtőanyagok kedvező hatását, de ezt csak további, pontosabb vizsgálatok bizonyíthatják.
