Egy tanulmány szerint azok a csecsemők, akiknek édesanyja a terhessége alatt két adag mRNS COVID-oltást kapott, életük első 6 hónapjában 61%-kal kisebb eséllyel kerülnek COVID-19-betegség miatt kórházba.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVIII. évf. 2. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2016-04-27
A Society for Maternal-Fetal Medicine (SMFM) dokumentuma összefoglalja a terhességben előforduló hepatitis B kockázatait, diagnosztikáját és terápiáját, valamint a vertikális transzmisszió megelőzésének lehetőségeit. A dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson a klinikusoknak a kockázatokkal és kezeléssel kapcsolatos felvilágosításhoz, ha a hepatitis B felszíni antigén (HBsAg, hepatitis B surface antigén) meghatározása pozitív eredményt adott.
Brazília Pernambuco államában 2015 októberében a veleszületett mikrocefália eseteinek szokatlan halmozódását észlelték. A hatóságok közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki az országban. A kongenitális rendellenességgel született gyermekek számának megszaporodása térben és időben összefüggést mutatott az év elején kezdődött Zika-vírus-járvánnyal.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVII. évf. 2. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2015-04-22
A második trimeszterben a szülésvezetés módjával kapcsolatos terhesgondozói vizit során egy 32 éves nő a köldökzsinór késői lefogásának előnyeiről és hátrányairól érdeklődik.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVI. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2014-10-02
Egy 31 éves várandósnál az első trimeszterben elvégezték a nyaki redő mérését, valamint az anyai szérumból a PAPP-A és béta-hCG meghatározását. Az eredmények a Down szindróma fokozott kockázatát jelezték (1:80). A genetikai tanácsadáson felajánlották az asszony számára a további kivizsgálást, a chorion-boholy-mintavétel (CVS, chorionic villus sampling) és az amniocentesis közötti választás lehetőségét.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle V. évf.2. szám
OTSZ Online
2003-03-01
Az NIH (National Institutes of Health) legutóbb elfogadott ajánlása fontos tanácsokkal szolgál a szülész-nőgyógyászok számára a hepatitis C perinatalis átviteléről.
Egykor a hepatitis C-t egyfajta különlegességnek tartották, nem tudták sehova besorolni, és a semmitmondó „nem-A nem-B hepatitis” névvel illették. 1989-ben azonban a kutatók felfedezték a hepatitis C-t okozó vírust. Röviddel később rájöttek, hogy a nem-A nem-B hepatitisben szenvedők legnagyobb részét valójában az újonnan felfedezett kórokozó fertőzte meg. Becslések szerint jelenleg csaknem négymillió amerikai szenved hepatitis C-ben, és az Egyesült Államokban ezt tartják a májbetegségek vezető okának.
Az NIH intézményei 1997-ben hívták össze az első konferenciát a betegség kezelésére vonatkozó ajánlások kidolgozására. Az utóbbi öt évben azonban jelentősen bővültek a kórképre vonatkozó ismereteink, ezért az amerikai kormány újabb konferenciát hívott össze. A következőkben e konferencia legfontosabb ajánlásait vesszük sorra.
A fertőzés felismerése
A hepatitis C vírusnak (HCV) hat fő genetikai variánsa létezik. A fertőzött amerikaiak 70–75%-a az 1-es genotípusú kórokozót hordozza, amely ellenáll a kezelésnek. Óvatos becslés szerint a HCV-fertőzött 3,9 millió amerikai 69%-a idült hepatitisben szenved.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.