Új irányelvek a hepatitis C kezelésében
Az NIH (National Institutes of Health) legutóbb elfogadott ajánlása fontos tanácsokkal szolgál a szülész-nőgyógyászok számára a hepatitis C perinatalis átviteléről.
Egykor a hepatitis C-t egyfajta különlegességnek tartották, nem tudták sehova besorolni, és a semmitmondó „nem-A nem-B hepatitis” névvel illették. 1989-ben azonban a kutatók felfedezték a hepatitis C-t okozó vírust. Röviddel később rájöttek, hogy a nem-A nem-B hepatitisben szenvedők legnagyobb részét valójában az újonnan felfedezett kórokozó fertőzte meg. Becslések szerint jelenleg csaknem négymillió amerikai szenved hepatitis C-ben, és az Egyesült Államokban ezt tartják a májbetegségek vezető okának.
Az NIH intézményei 1997-ben hívták össze az első konferenciát a betegség kezelésére vonatkozó ajánlások kidolgozására. Az utóbbi öt évben azonban jelentősen bővültek a kórképre vonatkozó ismereteink, ezért az amerikai kormány újabb konferenciát hívott össze. A következőkben e konferencia legfontosabb ajánlásait vesszük sorra.
A fertőzés felismerése
A hepatitis C vírusnak (HCV) hat fő genetikai variánsa létezik. A fertőzött amerikaiak 70–75%-a az 1-es genotípusú kórokozót hordozza, amely ellenáll a kezelésnek. Óvatos becslés szerint a HCV-fertőzött 3,9 millió amerikai 69%-a idült hepatitisben szenved.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!