Agytumorok noninvazív differenciáldiagnózisát végzi majd az új, mesterséges intelligencián alapuló  algoritmus MRI felvételek alapján.

Egy új elemzés szerint a súlyos fertőzések aránya valós körülmények között végzett magasabb krónikus limfoid leukémiában (CLL) vagy B‑sejtes limfómában szenvedő betegeknél, mint amit a klinikai vizsgálatok mutatnak.

A központi idegrendszerben ritkán fordulnak elő limfoproliferatív elváltozások, diagnosztikájuk és kezelésük ennek megfelelően komoly kihívást jelent. A primer központi idegrendszeri (KIR) limfóma és a hozzá sok szempontból hasonló primer okuláris (vitreoretinális) limfóma genomikai és neuroimmunológiai jellegzetességei miatt a 2008-as osztályozás bevezetése óta külön betegségnek tekintendő. Bár még nem minden részletében világos, a jellegzetes lokalizáció a transzformált limfómasejtek és az idegszövetek speciális interakciója révén alakul ki, de feltételezik az idegrendszer különleges immunstátuszának szerepét is. A primer KIR limfóma szövettani azonosítására és az egyéb limfoid folyamatoktól való elkülönítésére gyakran minimális mennyiségű vagy kevésbé reprezentatív minta áll rendelkezésre, ami a teljes hematopatológiai arzenál bevetését szükségessé teheti. Magy Onkol 61:81–87, 2017

Kulcsszavak: agresszív limfóma, idegrendszer, antigén, B-sejt, immunitás

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

A HUMAN BioPlazma Kft. 2008 óta a Kedrion S.p.A leányvállalata. Az em­beri vérplazma eredetű biológiai készítmé­nyek egyedüli magyarországi gyártójaként életmentő gyógyszereket fejleszt, gyárt és forgalmaz, elsősorban magyar betegek számára. A Kedrion Biopharma elkötelezett a gödöllői gyártóhelye folyamatos fejleszté­se mellett, 2008 óta több mint 12 milliárd fo­rintból bővít és korszerűsít Magyarországon. Ennek egyik jelentős eredményeként meg­háromszorozta hazai gyártókapacitását.

A szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegek életminőségén nemcsak a nemrégiben kifejlesztett új gyógyszer, a belimumab alkalmazásával tudunk sokat javítani, hanem a kikristályosodott betegellátási alapelvek és célkitűzések követke­zetes betartásával is. Ilyen módon a szervkárosodások kialakulása és a mortalitás is csökkenthető. Akárcsak a reumatoid artritisz kezelésében, a cél – bár ezt nem min­dig érjük el – a betegség aktivitásának megszüntetése úgy, hogy nem alkalmazunk tartósan napi 7,5 mg prednizolonekvivalensnél nagyobb adagban glükokortikoidot. A betegségaktivitás rendszeres, átfogó felmérése elengedhetetlen a gyulladás hul­lámzásainak és az újabb figyelmeztető jeleknek a felismeréséhez.

Az uveitiszt – a szivárványhártya–sugártest–érhártya egység gyulladását – sokféle rendellenesség okozhatja. Az esetek 30–45%-ában szisztémás betegség áll a hát­terében. Ha a kórtörténet, az első kivizsgálás nem fedi fel a kiváltó okot, tanácsos szifiliszpróbát végezni, illetve mellkasröntgent a szarkoidózis vagy a tuberkulózis kimutatására. Esetenként hasznos a B27 leukocitaantigén tipizálása. A gyógyszer in­dukálta uveitisz a gyógyszer alkalmazása után napokkal-hónapokkal jelentkezhet. Az 50 évesnél idősebbek gyulladáscsökkentő kezelésre nem reagáló középső vagy hátsó uveitisze esetén gondolni kell a primer okuláris limfóma lehetőségére.

A radioterápia (RT) sok agydaganat esetében hatásos kezelés, azonban károsan hathat a neurokognitív működésre. Az agyszövet irreverzíbilis fokális vagy diffúz nekrózisa miatt enyhe-súlyos kognitív zavarok alakulhatnak ki.

Az agresszív B-sejtes limfómák első vonalbeli kezelése a stádiumtól és a kockázati tényezőktől függetlenül rituximabot, valamint cyclophosphamidot, adriamycint, vincristint és prednisolont tartalmazó polikemoterápia. A nagy nyirokcsomó-konglomerátum, illetve az extranodális szervérintettség konszolidációs sugárkezelést is indokolhat. A relabáló agresszív B-sejtes limfómás betegek közül csak azoknak van reális esélyük a hosszú távú túlélésre, akik sikeres mentő kezelést követően autológ vagy allogén őssejtátültetésben részesülnek. A többi beteget klinikai vizsgálatok keretében kell kezelni, illetve palliatív mono- vagy polikemoterápiában részesíteni.

Egy 32 éves nőbeteg 6 hete fennálló fejfájás és láz miatt jelentkezett a sür­gősségi osztályon. A fejfájásnak nem volt gócpontja, hányinger és fényke­rülés kísérte. A beteg nem számolt be fokális gyengeségről, zsibbadásról vagy görcsrohamokról. Kórelőzményéből a 3 évvel korábban diagnosztizált AIDS emelendő ki, melyre nem szedett antiretrovirális szereket. A 3 hó­nappal korábban elvégzett legutóbbi mérés során a CD4 sejtszám 0,28×109/l volt.