Az alapellátásban a tüdő szoliter kerekárnyéka gyakori probléma, mivel körülbelül minden ötszázadik mellkasfelvételen megfigyelhetünk ilyen elváltozást. A kezelés a bizonytalan jellegű árnyékok helyes megítélésétől függ, melynek alapján elvégezhető a korai stádiumú malignus gócok kuratív reszekciója, s elkerülhető a jóindulatú léziók műtéti kezelésével járó morbiditás és mortalitás. A szerzők újabb képalkotó és diagnosztikai eljárásokat is magába foglaló algoritmus bevezetését javasolják a szoliter tüdőelváltozások megítélésének és kezelésének megkönnyítésére. Atüdő szoliter kerekárnyékai radiológiailag olyan, legfeljebb 3 cm átmérőjű intrapulmonális elváltozások, amelyeket nem kísér nyirokcsomó-megnagyobbodás vagy atelectasia. A 3 cm-nél nagyobb elváltozások nagyobb valószínűséggel rosszindulatúak, mint a kisebb léziók. Mivel a szoliter góc hátterében kuratív reszekcióra alkalmas, lokalizált rosszindulatú daganat állhat, a jelenlegi álláspont szerint mindaddig malignusnak kell tekinteni az ilyen elváltozást, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. A szoliter gócok rosszindulatú okai közé tartoznak a primer bronchus carcinoma, a bronchoalveolaris carcinoma, a carcinoid tumorok és a metastasisok (1. táblázat). Ugyanakkor az utóbbi 40 évben több vizsgálatban kimutatták, hogy az eltávolított gócok 40–80%-a jóindulatú. A jóindulatú betegségek közül gyakran jelentkeznek szoliter kerekárnyék képében a hamartomák és a fertőző granulomák, de sok más betegség is okozhat hasonló röntgenárnyékot. A nyilvánvalóan jó- vagy rosszindulatú nodulusok kezelése egyértelmű. A problémát a bizonytalan jellegű gócok megítélése és terápiája okozza. A cél a nehezen értékelhető gócok helyes diagnózisa, melynek alapján elvégezhető a korai stádiumú malignus léziók kuratív reszekciója, miközben a jóindulatú elváltozások műtéti kezelésével járó morbiditás és mortalitás elkerülhető. Törekednünk kell arra, hogy a góc észlelésétől számított 1 hónapon belül eldőljön: műtéttel eltávolítjuk-e az elváltozást, vagy inkább megfigyeljük.