A nem komplikált húgyúti fertőzés első vonalbeli antibiotikumkezelése továbbra is hatékonyabb, mint a fluorokinolonok és a béta-laktámok.  

A prosztatitisz gyakori előfordulású klinikai szindrómák csoportja, amely­nek négy fő típusa van: akut bakteriális prosztatitisz, krónikus bakteriális prosztatitisz, krónikus prosztatitisz/krónikus kismedencei fájdalom szind­róma és a tünetmentes forma. A bakteriális prosztatitiszek a kórtörténet és a mikrobiológiai vizsgálatok alapján általában diagnosztizálhatók, keze­lésük antibiotikumokkal történik. A prosztatitiszek leggyakoribb formája a krónikus prosztatitisz, más néven krónikus kismedencei fájdalom szind­róma, mely kizárásos diagnózis, és nincs egységes kezelése. A tünetmentes prosztatitisz nem igényel kezelést, és jellemzően más urológiai tünetek miatti kivizsgálás során, incidentális diagnózisként írják le.

Az EMA megadta a húgyúti fertőzések (UTI) és kórházi tüdőgyulladások kezelésére fejlesztett cefepim-enmetazobaktám (Exblifep) gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét.

Bár az intravénásan adott autológ mesenchymalis őssejt kezelés biztonságos, de sem radiológiai, sem klinikai hatás nem volt kimutatható egy év alatt.

Bár az intravénásan adott autológ mesenchymalis őssejt kezelés biztonságos, de sem radiológiai, sem klinikai hatás nem volt kimutatható egy év alatt.

Amikor a betegek sürgős ok miatt keresik fel a háziorvosi rendelőt és a sürgősségi felvételi osztályt, ezt gyakran hasi fájdalom miatt teszik. 

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Az elmúlt 50 évben paradigmaváltás következett be a tünetmentes bacteriuria megítélésében. A korábban számos esetben kezelendőnek tartott állapotot napjainkban a terhességtől eltekintve ártalmatlannak, sőt egyes esetekben potenciálisan kedvezőnek gondoljuk. Az állapot felismerése és kezelése várandósok esetében, valamint invazív urológiai beavatkozások előtt indokolt. Minden más esetben kerülendő a szű­rés és a kezelés, nemcsak költségvonzata, hanem a szimptómás húgyúti fertőzések, a Clostridium difficile fertőzés és az antibiotikumrezisztencia terjedése miatt is.

Az FDA 2019. július 17-én engedélyezte a Recarbrio (imipenem, cilasztatin, relabaktám) hármas hatóanyag-tartalmú antibiotikum injekciót.

A szerzők az amyloidosisok aktuális osztályozását, elnevezését, a kórfolya­mat alapvető szabályait ismertetik. Áttekintik a legfontosabb szisztémás és lokális amyloidosis szindrómák sajátosságait, a diagnózis felállításának segédeszközeit és a terápia ma még szegényes lehetőségeit.