Egy metaanalízis szerint erozív oesophagitisben szenvedő betegeknél mind a savcsökkentők, mind a protonpumpa-gátlók (PPI) enyhülést nyújtanak a placebóval összehasonlítva.

Az egyre bővülő kardiológiai indikációs kör miatt a thrombocyta-aggregáció-gátlás reflektorfénybe került az elmúlt évtizedekben. A vérlemezkék ki­tapadása és aktivációja a véralvadási folyamat egyik kulcseseménye: a vérlemezkék kontrollálatlan aggregációja az éren belül thrombus-képződéshez, következményes érelzáródáshoz vezethet.

A protonpumpagátlókra (PPI) vonatkozó vényfelírási szokások túlzóak, és a gyógyszer leállítására tett próbálkozás is sokszor elmarad, pedig a betegek 60%-a tüneti romlás nélkül tudná csökkenteni vagy abbahagyni a kezelést. A tartós PPI-szedés következtében kialakult hypergastrinaemia és „rebound” hiperszekréció miatt a lépcsőzetes leépítés hatékony megoldás lehet.

Egy új vizsgálat szerint a H.pylori fertőzés kezelésében alkalmazott 14 napos hibrid terápia jobb eradikációs arányt eredményez és kevesebb mellékhatással jár.

A nyelőcső motilitászavarai mellkasi fájdalommal, gyomorégéssel vagy nyelészavarral járhatnak. A diagnózis nyelőcső-manometriával állítható fel. Az achalasia kórismézése objektív kritériumokon alapul, kezelésére hatásos módszerek állnak rendelkezésre. 

A súlyos akut légúti tüneteket okozó COVID-19 megbetegedés egyik legfon­tosabb extrapulmonális manifesztációja a tápcsatornai érintettség. Ennek jelentősége a tünetek mellett abban is áll, hogy a tápcsatorna különböző szakaszain változó sűrűséggel megtalálható ACE2 receptorok is szerepet játszhatnak a virusfertőzés és -átadás folyamatában. A különböző szer­vek eltérő érintettséget mutatnak, a főbb tünetek a hasmenés, hányinger, szaglásvesztés, étvágytalanság és az anorexia. Az emésztőszervi panaszok és a légúti tünetek nem járnak mindig együtt, időben is elkülönülhetnek. A cikkben röviden áttekintjük a COVID-19 kapcsán a tápcsatornában meg­figyelhető fontosabb jelenségeket.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) szerek nélkülözhetetlenek a mozgásszervi betegségek kezelésében. Az NSAID szerek alkalmazása azon­ban a tápcsatorna nyálkahártyájának károsodásával, beleértve peptikus fekélybetegség képződésével és szövődményeinek kialakulásával járhat. A mellékhatások és szövődmények megelőzése során a gasztrointesztinális kockázati tényezők mellett elsősorban a kardiovaszkuláris kockázatot is fi­gyelembe kell venni. A hatékony gastroprotectiót illetően jelenleg nem áll rendelkezésre naprakész hazai útmutató vagy ajánlás. A közlemény a leg­újabb evidenciák tükrében, gasztroenterológus és reumatológus szakértők multidiszciplináris konszenzusa alapján összefoglalja az NSAID-kezeléssel kapcsolatos legfontosabb útmutatásokat.

Egy friss közlemény is tanusítja, hogy a protonpumpagátló gyógyszerek szedése esetén nagyobb az időskori demencia kialakulásának kockázata.

Savas refluxnak nevezzük azt az állapotot, amikor a gyomorsav a gyomorból vissza­kerül a nyelőcsőbe. A beteget többnyire a gyomorszáj táján érzett égő érzés (gyo­morégés) figyelmezteti az állapotra, de egyéb tünetek is előfordulhatnak. Jó hír, hogy a savas reflux az esetek többségében gyógyszeresen jól kezelhető, akár teljes tünetmentesség is elérhető.

Az eozinofil özofagitisz a második leggyakoribb gyulladásos nyelőcső-megbetege­dés a gasztroözofageális reflux betegség után. Vezető tünete felnőttek esetében a nyelési nehezítettség és a falatelakadás. A kezeletlen betegség nagy százalékban nyelőcsőszűkülethez vezet.