Protonpumpagátlók és a demencia összefüggése
Egy friss közlemény is tanusítja, hogy a protonpumpagátló gyógyszerek szedése esetén nagyobb az időskori demencia kialakulásának kockázata.
Dr. Willy Gomm és munkatársai a JAMA Neurology-ban 2016. február 15.-én online megjelent közleményükben alátámasztják azt a régebbi megfigyelést, mely szerint a protonpumpagátlók (PPI-k) és a demencia kockázata között összefüggés van. Kutatásukat nem orvosi kórtörténetekre, hanem gyógyszerészeti adatbázisra alapozva, nagyszámú eset bevonásával végezték. Kutatásuk előzményeként tekinthető német vizsgálatban (Aging, Cognition and Dementia = AgeCoDe) 75 évnél idősebb, otthonokban élő 3327 személy esetén már egyértelműen kimutatták a PPI-k és a demencia közötti összefüggést, mégpedig 1,38-as kockázati aránnyal (HR: 1,38, 95%CI 1,04-1,84).
A PPI-kat (omeprazol, pantoprazol, ezomeprazol, lansoprazol, rabeprazol) gyomorégés, peptikus gyomorfekély, és a felső gasztrointesztinális traktus egyéb, gyomorsavval összefüggő betegségeinek kezelésére használják. Már régebben ismert volt, hogy a gyomorsav túltengést csökkentő gyógymódok (pl. a PPI-k és hisztamin 2-receptor antagonisták) – különösen nőknél és fiatal személyeknél és nagy dózisban - B12-vitamin-hiányra vezetnek, a csökkent felszívódás miatt. A B12-vitamin hiány viszont gyorsítja a kognitív leépülést.
A PPI-kat manapság sokszor indokolatlanul, a közlemény társszerzője, Dr. Britta Haenisch szerint akár 70%-bana is feleslegesen írják fel, túlhasználatukat mindenképp kerülni kellene.
A kutatók a németországi legnagyobb hivatalos biztosító (Allgemeine Ortskrankenkassen = AOK) adatbázisából indultak ki, mely nagyjából az ország lakosainak egyharmadát, az idős emberek mintegy felét tartalmazza. Ebben az adatbázisban megtalálható minden információ az érintett lakosságról, a betegek egységesen kódolt diagnózisai mellett többek között a betegségikre felírt gyógyszerek is. A vizsgálatba 73 679, olyan 75 évnél idősebb személy adatait vonták be, akiknél 2004-es kiindulási évben semmiféle jel nem utalt a demenciára. A 2011-ig tartó, kb. 7 éves követési időszak alatt 29 510 idős embernél jegyeztek fel demenciát, sokuknál akár két különböző típusút.
Megfelelő ideig rendszeresen valamilyen PPI-t szedtek 2950-en (átlag életkor 83,8 év, 77,9% nő), míg PPI-t egyáltalán nem szedtek 70 729-en (átlag életkor 83,0 év, 73,6% nő). A PPI-t szedők között a megfigyelési időszak alatt lényegesen több demencia alakult ki a PPI-ket nem szedőkhöz képest: HR 1,44 (95%CI 1,36-1,52, p<0,001). A kockázati arányokat egyéb tényezők is befolyásolják, pl. a depresszió (HR:1,28, 95%CI 1,24-1,32, p<0,001), vagy stroke (HR 1,37, 95%CI 1,29-1,46, p<0,001), és diabetesz, és a PPI-okon kívül a legalább 5 gyógyszer egyidejű szedése is növelte a demencia kialakulásának valószínűségét, mégpedig 16%-kal.. Az egyes PPI-okat külön-külön vizsgálva nem volt közöttük különbség, viszont a PPI szedés hossza befolyásolta az eredményeket: a PPI-ket csak alkalomszerűen szedőknél nem emelkedett olyan erőteljesen a demencia gyakorisága (HR 1,16, 95%CI 1,13-1,19).
A demencia PPI szedéssel összefüggő kockázata az életkorral egyre csökken, legmagasabb a 75-79 éves életszakaszban.
Dr. Haenish ugyanakkor megjegyezte, hogy a PPI-k és a demencia közötti statisztikai összefüggés nem jelenti azt, hogy a PPI-k lennének okolhatók a demencia kialakulásáért, az ok-okozati összefüggést randomizált, prospektív vizsgálatok tudnák csak igazolni, vagy elvetni.
A tanulmányhoz írt szerkesztőségi közleményében Dr. Lewis H. Kuller (University of Pittsburgh, Pennsylvania) azt állítja, a teljes népességben már egy ilyen relatíve kisfokú emelkedés is jelentősen megnövelheti a demenciások számát, pl. az USA-ban az 1,4-szeres kockázati arány 6,0%-ról 8,4%-ra. Szám szerint ez azt jelentené, hogy ha az USA 13,5 millió 75-84 év közötti lakosa közül 3% szedne PPI-kat, akkor ez évenként 10 000-rel több demenciás esetet eredményezne. A PPI-ok emberben valószínűleg ugyanúgy megemelik a β-amiloid termelődését és degradációját, mint állati modellekben, és csökkentik a B12-vitamin és egyéb fontos tápanyagok felszívódását, de valószínűleg nincs oki összefüggés a PPI-o és a demencia között. Sokszor az idősek többféle betegsége miatt szedett gyógyszerek teszik szükségessé a PPI-ok felírását, tehát nem közvetlenül a PPI-ok szedése, hanem egyéb bajok okozzák a betegek szellemi leromlását. A cikkben közölt megfigyelést érdekesnek, és további vizsgálatokra késztetőnek ítéli.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
