Savas reflux

Hogyan jön létre a savas reflux?

A gyomor az elfogyasztott táplálék emésztéséhez savat termel. A gyomor és a nyelőcső belső környezete abban különbözik alapvetően egymástól, hogy míg a gyomorban nyálka is termelődik, mely a falat alkotó sejteket védi a gyomorsav károsító hatásával szemben, addig a nyelőcsőben ilyen védelem nem működik. A nyelőcső és a gyomor közötti átmenetben található körkörös izom normális körül­mények között egyirányú szelepként szorosan zár, így megakadályozza, hogy a gyomortartalom visszajusson a nyelőcsőbe, miközben a táplálék útja a nyelőcső felől a gyomorba aka­dálytalan. Ha a záróizom funkciója zavart szenved (ennek oka az esetek többségében nem tisztázott), a gyo­morsav, illetve a savval kevert emész­tetlen táplálék visszajut (regurgitál) a nyelőcső alsó szakaszára, létre­jön a savas reflux. A nyelőcső alsó szakaszát bélelő sejtek egy bizonyos pontig képesek ellenállni a sav hatá­sának, egy idő után azonban káro­sodnak, és létrejön a nyelőcsőgyulla­dás (özofagitisz). Ilyen esetekben már gasztro-özofageális reflux betegségről (rövidítve: GORB) beszélünk.

Milyen tünetek esetén kell savas refluxra gondolni?

A betegség leggyakoribb tünete a gyomorégés: leginkább a gyomor­száj táján, a felhasban vagy a mell­kas alsó részén érzett fájdalom, mely rendszerint a nyak felé sugárzik. Gyakori tünetnek számít még a száj­ban érzett savas íz, a puffadás, a gya­kori böfögés és az emésztési zavar (diszpepszia). Sok beteg arról számol be, hogy forró ital fogyasztása után égő fájdalmat érez a nyelőcső alsó ré­szén. A fájdalom az esetek többségé­ben nem állandó, időnként erősebb, majd gyengül, sőt időlegesen teljesen meg is szűnhet, és általában étkezést követően válik kifejezettebbé. Előfor­dulhat nyelési nehezítettség, amikor a beteg úgy érzi, mintha a falat meg­akadt volna a nyelőcsőben.

A gravitáció is segíthet a makacs savas reflux enyhítésében, ha az ágy fej felőli végét megemeljük 10–20 cm-rel (pl. az ágy lába alá helyezett könyvekkel).

Előfordulhatnak ritkább tünetek is, melyeknek elsősorban az a jelen­tősége, hogy könnyen tévútra vihe­tik a tünetek okát kutató orvost. Ilyen pl. az állandó, nem szűnő köhögés, mely leginkább éjszaka kínozza a be­teget, vagy az állandó torokfájás, de előfordulhatnak ínyproblémák, rossz lehelet, torokszárazság, rekedtség és a torokban jelentkező gombócérzés is. Néha mellkasi fájdalom lép fel, mely akár szívroham gyanúját is keltheti.

Tartósan fennálló reflux esetén a nyelőcső nyálkahártyája tartósan gyulladásban van, ennek következté­ben ritka esetekben hegesedés, szű­kület alakulhat ki. Ugyancsak ritka szövődménynek számít − 100 reflu­xos beteg közül 1-2 esetben fordul elő − az ún. Barrett-nyelőcső, melynek lényege, hogy a nyelőcső alsó szaka­szát bélelő sejtek megváltoznak, ezáltal hajlamosabbá válnak rákos el­fajulásra.

Mi a kivizsgálás menete GORB gyanújakor?

Típusos tünetek esetén nem mindig van szükség speciális vizsgálatokra, a kezelés azonnal megkezdhető. Ha a tünetek kevésbé jellegzetesek, külön­féle vizsgálatokra van szükség a háttér tisztázására, a szóba jövő egyéb kór­képektől való elkülönítésre. Kivizs­gálás indokolt akkor is, ha a tünetek súlyosak vagy nem típusosak, illetve ha a kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt.

Gyomortükrözés (gasztroszkópia). A leggyakrabban végzett vizsgálat, melynek során vékony, hajlékony, a vé­gén fényforrással ellátott eszközt ve­zetnek a nyelőcsövön keresztül a gyomorba. Ennek segítségével a vizsgáló orvos megtekintheti a nyelőcső és a gyomor belső felszínének állapotát. Fontos megjegyezni, hogy a negatív vizsgálati lelet nem zárja ki a savas ref­lux meglétét.

24 órás pH-mérés. Egyes esetekben szükség lehet a nyelőcső savasságá­nak (pH-értékének) meghatározására is. A vizsgálatra leginkább azokban az esetekben kerül sor, amikor a tünetek és az endoszkópos lelet alapján nem állítható fel biztos diagnózis.

Nyelőcsőnyomás-mérés. A nyelőcső-manometriához a betegnek egy kis csövet kell lenyelnie, amely a nye­lőcső izmainak összehúzódását de­ tektálja. A vizsgálat adatai alapján eldönthető, hogy normálisan mű­ködik-e a nyelőcső alsó záróizma. A manometriát azokra az esetekre tartják fenn, amikor semmilyen más módszer nem ad egyértelmű ered­ményt, illetve amikor szóba kerül a műtéti kezelés.

Egyéb vizsgálatok. Nem jellegzetes tünetek esetén a lehetséges egyéb kór­állapotok kizárására vagy igazolásá­ra egyéb vizsgálatok is szóba jöhetnek, így pl. mellkasi röntgenfelvétel vagy EKG-vizsgálat.

Hogyan kezelhető a savas reflux és a nyelőcsőgyulladás?

Savkötők. Alkalikus folyadékok vagy tabletták, melyek általában már a be­vétel után rövid időn belül csökkentik a gyomorsav mennyiségét. E készítmé­nyek egy része recept nélkül, mások csak orvosi vényre kaphatók.

Savtermelést csökkentő szerek. Gyakran visszatérő tünetek esetén az orvos olyan szert rendel, amely a gyomorsavtermelés visszaszorításán keresztül enyhíti a panaszokat. E csoportba alapvetően kétféle típusú készítmények sorolhatók: a protonpumpagátlók (PPI-k: omeprazol, lanzoprazol, pantoprazol, rabeprazol, ezomeprazol) és a hisztamin-2-receptor-blokkolók (H₂-blokkolók: cimetidin, famotidin, nizatidin, ranitidin). A kétféle típus más-más módon hat, a beteg állapotának megfelelően az or­vos dönti el, hogy kinek melyik savter­melés csökkentőre van szüksége.

Prokinetikus szerek. E gyógyszerek a gyomor ürülésének gyorsítása ré­vén enyhítik a tüneteket. Ebbe a cso­portba tartozik pl. a domperidon és a metoklopamid.

Műtét. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló, illetve az életminőséget jelentő­sen rontó esetekben sebészeti beavat­kozásra kerülhet sor. Ennek során a se­bész a nyelőcső alsó részét „megfeszíti”, amivel megakadályozza, hogy a gyo­morsav a gyomorból visszakerüljön a nyelőcsőbe. A másik módszer: apró mágnest helyeznek a nyelőcső alsó sza­kaszára, amely nem akadályozza a nye­lést, ugyanakkor megszünteti a fordí­tott irányú savas refluxot.

Mit tehet a beteg a tünetek csökkentéséért?

Megfelelő életmóddal a beteg maga is sokat tehet a panaszai enyhítésére.

Szokjon le a dohányzásról! A ciga­rettában lévő kémiai vegyületek ha­tására elernyed a nyelőcső alsó részén lévő körkörös záróizom, ami elősegí­ti a reflux létrejöttét. Hasonló hatá­sú a passzív dohányzás is, ezért a do­hányfüsttel való bármilyen érintkezés csökkentésére kell törekedni.

Kerüljön bizonyos ételeket és italo­kat! Nem könnyű egyértelműen meg­mondani, hogy pontosan mely ételek súlyosbíthatják a tüneteket. Ezért cél­szerű, ha minden beteg egyénileg ta­pasztalja ki a kerülendő ételek és italok körét. A leggyakrabban panaszt oko­zó anyagok/élelmiszerek: borsmenta, paradicsom, csokoládé, fűszeres vagy zsíros fogások, forró italok, kávé, sze­szes italok. Gyakrabban egyen kisebb adagokat!

Rágógumival vagy szopogatótablettákkal serkentse a nyáltermelést! A fokozott nyáltermelés segít közöm­bösíteni a nyelőcsőbe került gyomor­savat.

Kerülje a panaszokat súlyosbító gyógyszereket! Különösen azokkal a gyógyszerekkel érdemes vigyázni, amelyek izgatják a nyelőcső nyálka­hártyáját vagy elernyesztik a záróiz­mot. A refluxot elősegítő leggyako­ribb szerek a gyulladáscsökkentők/ fájdalomcsillapítók (pl. ibuprofen, aszpirin), de savas refluxot okozhat diazepam, teofillin, nitrát vagy kalciumcsatorna-blokkoló (pl. nifedipin) is, a lista igen hosszú. Beszélje meg orvosával, ha úgy érzi, hogy a rend­szeresen szedett gyógyszerei közül valamelyik súlyosbítja a refluxos tü­neteket. Soha ne döntsön a gyógysze­relés megváltoztatása mellett orvosa tudta nélkül!

Csökkentse testsúlyát normális szintre! A túlsúly fokozott nyomást gyakorol a gyomorra, ami elősegíti a reflux létrejöttét, a már meglévő ref­luxot pedig súlyosbíthatja.

Válasszon megfelelő testhelyzetet! A hanyatt fekvő helyzet és az előre ha­jolás elősegíti a refluxot. A gyomor­ra gyakorolt fokozott nyomás révén a görnyedt háttal ülés, szoros öv vagy ruházat viselése ugyancsak súlyosbít­hatja a panaszokat.

Ügyeljen az éjszakai alvás körül­ményeire! Ha a reflux tünetei éjszaka a legkifejezettebbek, akkor figyeljen arra, hogy a lefekvés előtti 3 órában már ne egyen és 2 órával előtte már ne igyon.