Protonpumpagátlók és a szívinfarktus
Ha a házi praktikák, mint a tej, a szódabikarbóna, vagy egy kanál mustár már nem segítenek, van egy sor orvosság, ami hatásos gyomorégés ellen, azonban, mint minden gyógyszert ezek is veszélyesek lehetnek.
Körültekintőbben kell alkalmazni néhány gyakran felírt, illetve vény nélkül kapható gyomorégés elleni szert, ezek ugyanis káros hatással lehetnek a szívre. Legalább is a PLoS ONE-ban megjelent átfogó elemzés eredményei arra utalnak, hogy a protonpumpa-gátlók megnövelik a szívinfarktus kockázatát.
A kutatásban résztvevő Nicholas J. Leeper (Stanford University) szerint a kiértékelt betegadatok alapján azoknál a felnőtteknél, akik ilyen protonpumpa-gátlókat szednek, 21%-kal nagyobb az infarktus kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik H2-blokkolót kapnak a gyomorsavtermelés szabályozására. A kérdésre, hogy a protonpumpa-gátlók valóban okozhatnak-e szívpanaszokat, az aktuális felmérés nem ad egyértelmű választ. Más tanulmányok azonban arra utalnak, hogy ezek a szerek befolyásolják a vérereket és a vaszkuláris funkciót. A pontos mechanizmus, és a lehetséges következmények megismeréséhez további részletes vizsgálatok szükségesek. A kutatást végző amerikai orvosok azt javasolják a betegeknek, hogy konzultáljanak a kezelőorvosukkal, és semmi esetre se hagyják abba önkényesen a gyógyszerek szedését.
A kutatók két archívum dokumentációját elemezték. Nigam Shah (Stanford University), a tanulmány egyik szerzője azt hangsúlyozza, hogy a protonpumpa-gátlók szedése, és az infarktus kialakulásának nagyobb valószínűsége közötti kapcsolat önmagában még nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést. Az átvizsgált, közel 3 millió beteg adatai azonban azt mutatják, hogy az aggodalom nem alaptalan, főleg azért, mert ezek a gyógyszerek többnyire vény nélkül is megvásárolhatóak.
A kutatás során csaknem 300 000 gyomorégéssel kezelt pácienst találtak. Ezek egy része protonpuma-gátlót szedett a panaszaira, másik része H2-blokkolót. E két csoportban előforduló szívinfarktus gyakoriságát hasonlították össze, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a protonpumpa-gátlót szedők magasabb kockázatnak vannak kitéve. A statisztikai módszerektől függően az infarktus kockázati rátája 16-21%-kal nőtt. Ez az eredmény az egészséges, 45 év alatti betegekre is vonatkozik.
Azon betegeknél, akik szív- és érrendszeri megbetegedések miatt klopidogrel véralvadásgátlót szednek, már eddig is ismert volt, hogy a protonpumpa-gátlók alkalmazása komplikációkat okozhat. Ezt azonban elsősorban a gyógyszerkölcsönhatásokra vezették vissza. Habár egy, a Circulation-ban 2013-ban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a protonpumpa-gátlók olyan biokémiai folyamatokat indítanak be, melyek az érfalakat is érintik. A jelenlegi tanulmány szerzőit ez vezette arra, hogy nagy adatsorok felhasználásával vizsgálják meg, hogy a kockázat mindenkinél egyformán fenn áll-e. Az eredmények alapján arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy ezek a leggyakrabban felírt, illetve szabadon megvásárolható gyógyszerek koránt sem olyan biztonságosak, mint gondolnánk.
