A RADIANCE vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a magas vérnyomással küzdő páciensek szisztolés vérnyomása szignifikánsan csökkenthető ultrahanggal végzett renális denervációval.

A hipertónia – a felnőttkorban leggyakoribb kardiovaszkuláris beteg­ség – gyakran szövődik diabetes mellitusszal. A diabéteszben kialakuló patofiziológiai (endokrin, kardiovaszkuláris, renális, neurális) eltérések hozzájárulnak a vérnyomás emelkedéséhez és gátolhatják a vérnyomás­csökkentő szerek hatását, ezért ilyenkor gyakran alakul ki terápiarezisztens hipertónia. A közlemény a terápiarezisztens hipertóniára vonatkozó legfon­tosabb ismereteket tekinti át, különös tekintettel a diabéteszes betegekre.

A hipertónia és a 2-es típusú diabétesz együttes előfordulása világszerte gyako­ri probléma. Fokozott kardiovaszkuláris morbiditási és mortalitási kockázatot jelent. A komorbiditás miatt gyakori a nehezen kontrollálható, vagy éppen a terápiarezisztens hipertónia. A carvedilol és a renális denerváció két javasolható terápiás lehető­ség az inzulinrezisztencia és a vérnyomás csökkentésére a szimpatikus idegi aktivi­tás befolyásolása révén.

World Journal of Diabetes, 2014. augusztus

A SIMPLICITY HTN-3 vizsgálat, melynek eredményeit a European Society of Cardiology idei kongresszusán ismertették, a vese denerválását nem találta megfelelően hatásosnak rezisztens hipertóniában. A kongresszus egy másik előadása arra utalt, hogy a jobb eredményhez a renális artériamellékágait is kezelni kell.

A fejlődés a medicina egyes terüle­tein nem egyenletes, és néha nehéz is érzékelni a valódi fejlődést, ha csak a napról napra változó informáci­ókkal találkozunk. Ezért kiváló alka­lom a visszatekintésre a felkérés, ami a kardiológia elmúlt 20 évének be­mutatására érkezett. Végezhetnénk az elemzést az egyes területek kor­szakalkotó újdonságainak évenkén­ti áttekintésével, de úgy döntöttünk, hogy kiválasztjuk a leggyakoribb, leg­fontosabb kardiológiai kórképeket és megnézzük, hogyan kezelték a bete­get 20 évvel ezelőtt és hogyan most. Ez utóbbi nemcsak izgalmasabb­nak tűnik, hanem jobban is mutatja majd azt a hatalmas fejlődést, amin a kardiológia az elmúlt két évtized­ben átment.

A 2013-as európai hipertóniaajánlásban új, általános célértékeket határoztak meg, figyelembe véve az idős kor és a diabetes mellitus problematikáját. A diagnosztiká­ban előtérbe került a 24 órás vérnyomás-monitorozás és az otthoni vérnyomásmé­rés. A kemény evidencia szintjére emelkedett a kettős RAAS-gátlás korlátozása. Az invazív vérnyomáscsökkentés nagyobb szerephez jutott, de itt a hosszú távú ered­mények még váratnak magukra.

A European Society of Hypertension (ESH) és a European Society of Cardiology (ESC) közös terápiás irányelveit legutóbb 2007-ben adták ki, az újat pedig az ESH idei tudományos kongresszusán, Milánóban ismertették.