A Stanford és a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem tudósai az emberi bélrendszerben fedeztek fel egy új antibiotikum-jelöltet.

Az infektológia elmúlt évtizedét alapvetően meghatározta a zajló pandémia, amely negatív hatásai mellett lendületet adott a vakcinológia, a vírusdiag­nosztika és a járványtan fejlődésének. Sajátos körülmény, hogy mindezt századunk társadalmi és kommunikációs környezetében követhetjük nyo­mon. Úgy tűnik, hogy lassan sikerül gátat szabni a koronavírus terjedésé­nek, ugyanakkor további jelentős erőfeszítések szükségesek a rezisztens mikrobák okozta infekciók, az újra felbukkanó vagy új fertőzések és a jövő­ben fenyegető világjárványok problémakörének eredményes kezeléséhez.

A makrofágokat és T-sejteket aktiváló hipertónia elleni gyógyszerek adtak új ötletet a rákkutatásban, mert azt találták, hogy képesek javítani a daganatos betegségek elleni immunterápiás eljárások hatásosságát és alkalmazhatóságát.

Krónikus sebekről akkor beszélünk, ha elmarad a normális ütemű sebgyógyulás. A hozzájuk társuló morbiditás és egészségügyi költségek a preven­ciós és terápiás irányelvek fontosságára világítanak rá. Az alsó végtag kise­besedésének hátterében artériabetegség, cukorbetegség, tartós nyomás vagy vénás elégtelenség állhat. Nem gyógyuló alsó végtagi sebek esetében nem mellőzhető az érrendszeri vizsgálat. Atípusos esetekben biopsziára is szükség van. Artériás fekély esetén a beteget haladéktalanul érsebészeti konzíliumba kell utalni. A vénás fekélyek terápiája a kompresszión és az alsó végtag megemelésén túl magában foglalja a testmozgást. Diabeteses lábfekély esetén biztosítani kell a láb tehermentesítését.

Dr. Steven Bowers, Dr. Eginia Franco

Egy tudományos közleményben arról számoltak be, hogy az USA-ban az „antibakteriális” megjelöléssel forgalmazott folyékony szappanok egy része betiltott komponenseket is tartalmaz.

A fázis III JADE vizsgálatban az abrocitinib a betegek 75%-ánál okozott jelentős állapotjavulást.

Ahányszor antimikrobiális szerekhez nyúlunk, rezisztens baktériumpo­pulációk keletkezését vagy felszaporodását kockáztatjuk. A kezelésekkel célba vett baktériumok rezisztenciájának alakulása már régóta a figyelem középpontjában áll. Az MRSA és az ESBL példáján megtanulhattuk, hogy figyelmünknek ki kell terjednie minden olyan baktériumra, amely ki van téve az antimikrobiális szerek hatásának. Ezért nagy szükség van olyan orvosi és állatorvosi stratégiák kifejlesztésére, amelyekkel a bakteriális rezisztencia kordában tartható.

A bakteriális eredetű felső légúti infekciók antibiotikumkezelése gyakran hibás gyógyszerválasztáson alapul. A világszerte egyre növekedő mértékű antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikum választására kell törekednünk a mindennapi gyakorlatban.

Az FDA engedélyezte a hospitalizált betegekben súlyos fertőzéseket okozni képes Candida auris felszaporodásának tömegspektroszkópiás kimutatási módszerét.

Fertőzésellenes szerek profilaktikus adásával számos életet veszélyeztető infekció kialakulását előzhetjük meg. Fontos, hogy mely rizikócsoportban, milyen hatású szert, mennyi ideig adunk. Az indokolt profilaxis elmaradása éppúgy veszélyes következményekkel jár, mint a túl széles körben vagy túl hosszú ideig történő profilaktikus alkalmazás.