Candida auris korai azonosítása
Az FDA engedélyezte a hospitalizált betegekben súlyos fertőzéseket okozni képes Candida auris felszaporodásának tömegspektroszkópiás kimutatási módszerét.
Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) április 20-án engedélyt adott egy olyan módszer kórházi felhasználására, amelynek segítségével lehetővé válik a kórházakban felszaporodó, és a hospitalizált betegekben súlyos fertőzés okozására képes Candida auris kimutatása. Az engedély (jogosultja a Bruker Daltonik GmbH) igazából egy már jóváhagyott rendszer, a piacvezető BRUKER MALDI Biotyper CA felhasználási körének kiterjesztésére vonatkozik, hiszen a nagyműszeres, kórházakban és laboratóriumokban mikroorganizmusok azonosítására használt rendszer jelenleg 333 mikrobafaj vagy fajcsoport kimutatására rendelkezik tanúsítvánnyal, ami összesen 424-féle klinikai gyakorlatban relevanciával bíró baktérium és gomba felismerését teszi lehetővé.
A Candida auris egy élesztőgomba, mely akár súlyos nozokomiális fertőzéseket is okozhat, például a betegek véráramába kerülve, ráadásul igen gyakran bizonyul rezisztensnek a Candida-fertőzések kezelésére használt fungicidekre. A BRUKER MALDI Biotyper CA rendszer egy mátrix-asszisztált lézer deszorpciós, ionizációs, repülési idő mérésén alapuló (MALDI-TOF) tömegspektrometriás (más néven tömegspektroszkópiás) módszert alkalmaz egy referencia organizmus adatbázissal együtt.
A tömegspektrometria (MS, mass spectrometry) olyan kémiai/biokémiai analitikai módszer, amely a vizsgálandó anyagminta atomjainak vagy molekuláinak ionizációját követően a keletkező kisebb-nagyobb vegyületeket töltésegységre eső tömegük (mass to charge [m/z]) szerint elválasztja. Az eredmény a keletkező ionokat jelző csúcsokból álló tömegspektrum, amelyben egy-egy csúcs egy adott m/z fajlagos tömegű ionizált molekulát jelez, a csúcsok magassága pedig arányos az adott molekula mennyiségével. Az elv alkalmazásának több módszere létezik, ezek az ionizáció mechanizmusában és az alkalmazott tömeganalizátor természetében, mechanizmusában különböznek egymástól. A tömegspektrometria alkalmas többek között a spektrum mintázata alapján a vizsgált minta azonosítására például a mikroorganizmusokra jellemző molekuláris mintázatok tömegspektrometriás vizsgálatával a mikrobák azonosítására nyílik lehetőség. A MALDI-módszer lényege, hogy a vizsgált minta molekuláinak ionizációja egy segédanyag, a mátrix, például alfa-ciano-4-hidroxi-fahéjsav vagy dihidroxi-benzoesav segítségével történik meg, amely képes elnyelni az ionizációhoz használt lézer energiáját. Az analit a mátrix kis molekuláiba ágyazódik, amelyek a lézer energiáját átadják az analit makromolekuláinak. A folyamat közben a makromolekula-mátrix komplexek a vizsgálati mintából felszabadulnak (deszorpció), majd a keletkező molekulaionokat nagyvákuumban egy gyorsítófeszültség juttatja az analizátorba. Az analízis a repülési idő (TOF, time-of-flight) detektor alkalmazásával történik. Ennek a lényege, hogy a gyorsító elektromos erőteréből kilépve és nagyvákuumban repülve a detektor eléréséhez szükséges repülési idő a molekula méretével arányos, a kisebb méretű molekuláknak rövidebb, a nagyobbaknak hosszabb időbe telik a detektorig eljutni. A kapott tömegspektrum csúcsai tehát a vizsgált minta egyes fehérjéinek felelnek meg. A mikrobák jellegzetes, a taxonra jellemző fehérjeprofillal rendelkeznek, így a MALDI-TOF MS-vizsgálat során keletkező tömegspektrum egy adott mikrobafajra (species), illetve nemzetségre (genus) jellemző. Jelenleg az azonosítására használt MS-módszerek a mikrobák konzervált, riboszomális (és bizonyos esetekben egyéb, transzlációs és transzkripciós) proteinjeinek analízisén alapulnak, kihasználva azt a tényt, hogy ezek a fehérjék nagy mennyiségben találhatóak meg a sejtekben. A mért fehérjeprofil, illetve tömegspektrum azonosítása egy adatbázishoz történő hasonlítás útján megy végbe. Az azonosítható mikrobák köre tehát elsősorban az adatbázisban található referenciaspektrumok számától függ, annak bővítésével a módszer egyre többféle mikroba azonosítására tehető alkalmassá. Mivel ez a technika igen érzékeny, így igen kis anyagmennyiség (104–105 CFU baktériumszám) elegendő a vizsgálat elvégzéséhez. Bár a tömegspektrometria már az 1980-as évek óta ismert, identifikációs célokra történő használata a mikrobiológia területén csak az utóbbi öt évben terjedt el széles körben.
Az FDA által vizsgált, az engedély kiadásához vezető analitikai vizsgálat során a BRUKER MALDI Biotyper CA rendszer az esetek 100%-ban helyesen azonosította a Candida auris mintákat. Az engedélyezés során az FDA a ’de novo’ vizsgálati eljárást alkalmazta. Ez az engedélyezési útvonal olyan új orvostechnológiai eszközök esetében alkalmazható, amelyek kis vagy legfeljebb közepes kockázatot jelentenek. Ezen felül az FDA tervezi, hogy bizonyos tömegspektrometriás eljárások esetében a referencia organizmus adatbázisok frissítését kiveszi a premarket vizsgálatok hatóköréből, így jelentősen felgyorsulna az újonnan azonosítható mikroorganizmusok körének bővülése.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
