A vérből tömegspektrometriával kimutatott metabolitprofil alapján személyre szabottan, valószínűségi alapon készít diagnózist az új, mesterséges intelligencián alapuló módszer. 

Az európai populáció 1%-ában fordul elő az az SHLP2 fehérjevariáns, amely 50%-kal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.

A citokinvihar kialakulási mechanizmusának feltárása lehetőséget ad az adott molekuláris útvonalat blokkolni képes célzott terápiák kifejlesztésére.

Néhány csepp vérből nem csak a kórokozók jelenléte mutatható ki, hanem a vírus- és baktériumterhelés is meghatározható egy új kombinált teszt segítségével.

Elsősorban a súlyos depresszió és a bipoláris zavar differenciálásának nehézségein segíthet az új módszer, a vérvizsgálat és a mentálhigiénés felmérés együttes alkalmazása.

Az igen hosszú láncú zsírsavak kimutatása és eltávolítása egyaránt hasznos lehet több demielinizációs kórkép diagnosztikájában és kezelésében.

A perifériás vérsejtek fehérjeváltozásainak kemoterápia megkezdése után 24 órával történő vizsgálata előre jelezheti az akut myeloid leukémiában szenvedők várható 5 éves teljes túlélését, ami lehetővé teszi a kezelés esetleges megváltoztatását.

A nagy áttörést a membranosus nephropathia patogenezisének megis­merésében a 2009-ben felfedezett foszfolipáz A2 receptor (PLA2R) mint antigén jelentette. Míg hosszú ideig csupán ezt az antigént ismertük, addig is sejteni lehetett, hogy más antigének is szerepet játszhatnak a betegség ki­alakulásában. 2014-ben a thrombospondin type-1 domain-containing 7A-t (THSD7A), míg 2019-ben a neural epidermal growth factor-like 1 proteint (NELL-1) és az exostosin 1,2-t (EXT1, EXT2) azonosították új antigénként.

Kínai és amerikai kutatók székletminták összehasonlítása révén összefüggést mutattak ki a humán bél mikrobiom és a major depresszív zavarok között.

Az újszülöttkori szűrés az Egyesült Államok egyik legfontosabb és leghatásosabb népegészségügyi programja.