A vizsgálatok szerint szoros összefüggés van a szérum húgysavszintje és a szív- és érrendszeri betegségek, azaz a hypertonia, az elhízás, a 2-es tí­pusú diabetes, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a stroke és a krónikus vesebetegség között nemcsak hyperuricaemia esetén, hanem már a magas normális húgysavszint (300–360 μmol/l) esetében is. A hazai konszenzus­ajánlás szerint a szérum húgysavszintjének meghatározása és rendszeres ellenőrzése javasolt a fokozott cardiovascularis kockázatú személyek ese­tében. Tünetmentes hyperuricaemia esetén indokolt a cardiovascularis és renalis társbetegségek irányában történő szűrés.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) új irányelvei szerint már az alapellátásban dolgozóknak is drasztikusabban kellene kezelniük a gyermek- és serdülőkori elhízást, és  az elhízáshoz gyakorta kapcsolódó társbetegségeket.

Most nyilvánosságra hozott állatkísérletes adatok szerint sztíviakivonattal enyhíthetők a máj zsíros elfajulását kísérő tünetek. Ennek jelentősége abban áll, hogy a jelenlegi tendencia mellett hamarosan a zsírmáj lehet a májtranszplantáció leggyakoribb oka.

A Nemzeti Egészségügyi Program 2018–2030 szakpolitikai stratégiai ter­vezet a lakosság betegségterhének mérséklése érdekében a prevenciós törekvések első helyén a szív- és érrendszeri betegségeknek, a harmadik helyén pedig az anyagcsere-betegségeknek a megelőzését szerepelteti. Az e betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők és -állapo­tok már gyermek- és serdülőkorban észlelhetők, gyorsítják a metabolikus eltérések kialakulását és az atherogenesist, e hatások kivédése vagy csök­kentése a felnőttkori betegségek prevencióját szolgálja.

A zsírszövet fejlődése, működése transzkripciós faktorok hálózatán ke­resztül zajlik. A molekuláris események összehangolásában – s így az adipogenezisben, lipidmetabolizmusban, inzulinérzékenységben – a peroxiszóma proliferátor aktiválta receptor-γ (PPARγ) különös jelentőséggel bír. A jelátvitellel összefüggő zsírszövet-működési zavarok állnak az el­hízás és a hozzá társuló anyagcsere-betegségek hátterében. Az emberi barna zsírszövet metabolikusan igen aktív, a fehér zsír közötti bézs sejtek is potenciálisan termogén tulajdonságúak. Rágcsálókon és emberen vég­zett vizsgálatok alapján lehetőség nyílik az energiafelhasználást stimuláló gyógyszerek, tényezők alkalmazására az elhízás elleni kezelésben.

A magasvérnyomás-betegség a felnőttkori morbiditás és mortalitás egyik meghatározó tényezője. Az utóbbi időszakban, az elhízás epidémiaszerű terjedésével párhuzamosan a gyermek- és serdülőkori hypertonia gyakorisága is jelentősen megnőtt. A súlyos, fixált hypertonia gyermekkorban általában renális eredetű. Reméljük, hogy jelen összefoglalás is segít abban, hogy a kórkép jobban bekerüljön a köztudatba, és egyre kevesebb elhanyagolt esettel és súlyos szövődménnyel találkozzunk.

A cikkben a szerzők a sclerosis multiplex (SM) kialakulásával és a betegség aktivitásával (relapszusok és progresszió) összefüggésbe hozható kockázati tényezőket tekintik át és összegzik, elsősorban a befolyásolható rizikótényezőkre fókuszálva.

A serdülőkor a nagyobb autonómia elnyerésének illetve az életstílus és étkezési szokások változásának időszaka is. Ezek a változások érintik mind a bevitt tápanyagok összetételét, mind pedig annak mennyiségét.

Már számtalanszor felmerült, hogy a gyermekkori, serdülőkori elhízás különös veszélyekkel jár, ezért igen komolyan kellene venni és gyógyítani is.

Az idézett vizsgálatban posztmenopauzális nők fogyókúrájának D-vitaminnal történő kiegészítése esetén nagyobb mértékű volt az IL-6 proinflammatorikus citokin fogyással párhuzamos szintjének csökkenése.