Sztíviakivonattal enyhíthetők a zsírmáj tünetei
Most nyilvánosságra hozott állatkísérletes adatok szerint sztíviakivonattal enyhíthetők a máj zsíros elfajulását kísérő tünetek. Ennek jelentősége abban áll, hogy a jelenlegi tendencia mellett hamarosan a zsírmáj lehet a májtranszplantáció leggyakoribb oka.
Zsírmájról, azaz nem-alkoholos steatohepatitisről (NAFLD, non-alcoholic fatty liver disease) akkor beszélünk, ha máj állományának több mint 5 százalékát alkotja zsír. Jelenleg a betegség oki kezelése nem ismert, az állapot cirrhosisba mehet át, illetve májrákra hajlamosíthat. Bár a NAFLD oka máig ismeretlen, több rizikófaktorát is azonosították, ezek közé tartozik többek között az elhízás és a magas cukorfogyasztás.
A Los Angeles-i Gyermekkórház munkacsoportja egérkísérletben tanulmányozta, hogy kedvezően befolyásolja-e a NAFLD alakulását, ha az étrendben a cukrot édesítőszerrel helyettesítik. Azt találták, hogy a cukornál 200-szor édesebb, energiát nem tartalmazó sztíviakivonat fogyasztása mellett csökken a zsírmájhoz társuló markerek szintje. Eredményeiket a Scientific Reports című lapban hozták nyilvánosságra.
Abból a hipotézisből indultak ki, hogy ha a nagy mennyiségű cukorfogyasztás igazoltan májkárosodást okoz, akkor a cukor édesítőszerrel történő helyettesítése valószínűleg csökkenti a májbetegség kialakulásának kockázatát. A témában végzett első kutatásban két édesítőszer hatását tanulmányozták: a szukralózét és a sztíviáét, mert a legújabb és legkevésbé tanulmányozott édesítőszerek a májbetegség és az elhízás szempontjából. Mindkét édesítőszert széles körben használják különböző ételekben és italokban.
„Azért esett a választásunk éppen erre a két vegyületre, mert dr. Rohit Kohli, a közlemény rangidős szerzője szerint ezek a legújabb és legkevésbé tanulmányozott édesítőszerek a májbetegség és az elhízás szempontjából.
Zsíros májbetegség preklinikai modelljében a kutatók a cukrot édesítőszerrel helyettesítették a kísérleti egerek étrendjében. Bár a szukralóznak is mutatkozott némi kedvező hatása a hasnyálmirigy működésére, a májra semmilyen előnyös hatást nem gyakorolt. A sztívia ugyanakkor több szempontból is pozitív hatásúnak bizonyult az egerek májának működésére: csökkentette a glükózszinteket és javította az inzulinszenzitivitást, ami arra utal, hogy ez a vegyület segítheti a vércukorszint szabályozását. Ráadásul sztíviafogyasztás mellett csökkent a zsírmáj néhány markerének szintje is, köztük az általános lipidszint, illetve mérséklődött a máj hegesedése. Fontos megállapítás volt, hogy az említett hatások függetlenek voltak a kísérleti állatok aktuális testsúlyától.
A kedvező hatást magyarázó mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak, de feltételezhető a celluláris stressz csökkenésének, valamint a bélflóra megváltozásának szerepe. E kérdések tisztázására már megkezdődött az a klinikai vizsgálat, melynek keretében kórházban kezelt betegek bevonásával elemzik a cukor édesítőszerrel történő helyettesítésének hatásait. Az eredmények alapján remélhetőleg arra is választ kapnak a kutatók, hogy a sztívia szerepet kaphat-e a serdülőkori NAFLD terápiájában is. Ez azért különösen fontos, mert a jelenlegi tendencia mellett hamarosan a NAFLD válik a májtranszplantáció leggyakoribb okává, ezért ígéretes minden olyan módszer, mely reményt nyújt a betegség kezelésére vagy legalább progressziójának lassítására.
