Amikor vigasztalanul esik kinn az eső, vagy elkedvetlenedünk egy munka­helyi kudarc után, nagyon könnyen kimondjuk: „Jaj, de depis vagyok ma!” Pedig a depresszió nem egyszerű, átmeneti rosszkedv, lehangoltság, ami a külső körülmények javulásával magától tovaillan, hanem jól körülírható mentális betegség, annak minden pszichés és testi tünetével. Ennélfogva a valódi depresszió során elengedhetetlen a megfelelő kezelés.

A nem alkoholos zsírmájbetegség a leggyakoribb krónikus májbetegség, amely szoros patogenetikai kapcsolatban áll az inzulinrezisztenciával, a 2-es típusú diabetesszel, az obesitassal és a metabolikus szindrómával. A betegségspektrum a tiszta steatosistól a steatohepatitisen és fibrosison át a cirrhosisig és a hepatocellularis carcinomáig terjed. Progresszív formája a nem alkoholos steatohepatitis. Három nemzetközi májkutatási társaság szakértők és betegszervezetek bevonásával a nómenklatúra és a definíció megváltoztatása mellett döntött. Új kategóriaként a különböző etiológiájú steatosisok átívelő (overarching) elnevezésére a steatoticus májbetegség megjelölést ajánlották. A nem alkoholos zsírmájbetegség helyett a meta­bolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség terminust fogadták el. Végeredményben az új nómenklatúra és a diagnosztikai kritériumok széles körű támogatást kaptak, nem stigmatizálók, javítják a betegségtu­datosságot és segítik a betegek ellátását.

Németországban 2021 októbere óta minden 35 éven felüli egészségbizto­sított személy az egészségügyi állapotfelmérés keretében egy alkalommal igénybe veheti a hepatitis B-t és a hepatitis C-t kimutató laboratóriumi teszteket, akkor is, ha nem tartozik egyik veszélyeztetett csoportba sem. Komoly hozzájárulás ez e fertőzések (és életveszélyes következményeik) felszámolásához. Az Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention 2020 áprilisától tette lehetővé minden 18 éven felüli lakos egy­szeri HCV-szűrését, és hasonló ajánlást dolgoz ki az általános HBV-szűrésre is. Az általános szűrésre – a HBV elleni védőoltással kombinálva – Német­országban is szükség van ahhoz, hogy 2030-ra elérhető legyen a WHO által a vírushepatitisek felszámolása terén kitűzött cél.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

A rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája és mortalitása világszerte emelkedő tendenciát mutat. Az onkológiai hálózat megfelelő tervezésének és fejlesztésének alapfeltétele, hogy minél pontosabb epidemiológiai adatok álljanak rendelkezésre, amit legnagyobb hatásfokkal a populációalapú betegség-nyilvántartás (Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter) biztosíthat. A Rákregiszter megbízhatóságát a bejelentett adatok minősége határozza meg. A mindennapi orvos-beteg találkozások során keletkező kódok nem csupán a betegdokumentációban, hanem a Rákregiszter archívumában maradandó lenyomatát képezik az orvosi tevékenységnek. A kritikátlan kódolás miatti epidemiológiai adatminőség-romlás mellett súlyosabb következmény a betegek felesleges stigmatizációja, ami akár jogi eljárás alapját is képezheti a fals kódot aláírásával hitelesítő orvossal szemben. Mindazonáltal, a hazai orvosképzés sem graduális, sem posztgraduális szinten nem fordít megfelelő figyelmet a kódolás oktatására. Ezen túlmenően az egészségügyi intézményekben alkalmazott kódtárak elavultak, nem tartanak lépést a medicina fejlődésével. A jelen összefoglaló célja az onkológiai betegségek helyes kódolásának bemutatása, amely segítséget nyújt a leggyakoribb ilyen irányú szakmai buktatók elkerülésében, és hozzájárul az orvosi tevékenység minőségének javításához.

A borderline személyiségzavar legfontosabb jellemzője az érzelmek szabá­lyozásának, uralásának zavara. Ennek következtében gyakori a hangulati labilitás, a hangulati állapotok szélsőséges váltakozása, az impulzivitás és instabilitás, az önkép és önértékelés zavara, illetve bonyolult párkapcsola­tok és egyéb személyes kapcsolatok kialakítása, annak minden nem kívánt következményével együtt.

Az opioidhasználati zavar krónikus, relabáló kórállapot. Gyógyszeres keze­léssel növelhető a teljes remisszió esélye. A methadon és a buprenorphin opioidagonisták, melyek csökkentik a mortalitást, az opioidhasználatot, a HIV és a hepatitis C vírus transzmisszióját, miközben a terápiás retenciót javítják.

Társadalmi távolságtartás helyett a fizikai távolságtartás fontosságát kell hangsúlyozni, hívják fel a figyelmet többek között a WHO szakemberei, míg a The Lancet tanulmánya a karantén pszichológiai hatásait elemzi.

Egyre több szempontból kerül szóba napjainkban az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma, az elhízás és az ahhoz kapcsolódó stigmatizáció. 

A sclerosis multiplex a leggyakoribb, nem traumás rokkantságot okozó betegség fiatal felnőttkorban, a várható élettartamot azonban csak mintegy 8 évvel csökkenti a betegség. Mindezek következtében szociális és gazdasági hatása is igen jelentős. A korán megkezdett kezelés segíthet a hosszú távon rokkantsággal és rossz prognózissal járó irreverzibilis agyi károsodás megelőzésében. Az erről szóló bizonyítékok ellenére sok országban korlátozzák az immunmoduláló kezelések elérhetőségét, illetve a hatékonyabb készítmények csak másod- ill. harmadik vonalbeli kezelésként adhatók. A szerző mindezek hatására a közösségi médiát használva egy kampányba kezdett, hogy a sclerosis multiplexet a demencia egy megelőzhető formájaként határozza meg. A cél, hogy a hatékonyabb kezelések könnyebben hozzáférhetők legyenek.