Napi 800 gramm körüli zöldség-gyümölcs fogyasztása akár huszonnyolc százalékkal mérsékelheti a szív-érrendszeri betegségek előfordulását.

A Z generáció (az 1996 és 2012 között születettek) a „digitális bennszülöttek” első nemzedéke, a munka-magánélet egyensúlya mellett nagy figyelmet szentel az egészség megőrzésére és a hosszú élet elérésére.

A biomarkerek – a fiziológiás élettani folyamatok, kóros állapotok vagy farmakológiai válaszok objektíven mérhető jellemzői – nélkülözhetetlen eszközzé váltak a modern medicinában. Az elmúlt öt évben a proteomika, a genomika, a folyadékalapú biopszia és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése alapvetően átalakította a biomarker vezérelte ellátás lehetőségeit: a betegségek korábbi diagnózisa, a pontosabb terápiás ellátás és a kezelések valós idejű monitorozása vált elérhetővé. Ez az összefoglaló a legfrissebb szakirodalmat szintetizálja, hogy áttekintést nyújtson a jelenleg a klinikai gyakorlatban használt biomarkerekről a főbb orvosi szakterületeken, bele­értve a gyulladásos megbetegedéseket, a szív- és érrendszeri betegségeket, az onkológiát, a neurológiát, valamint az anyagcsere-rendellenességeket.

Az immuno-inflammatorikus patogenezisű reumatológiai kórképekben jól ismert a jelentősen emelkedett kardiovaszkuláris mortalitás. Ez többszörö­sen összefüggő gyulladásos, lipid-, metabolikus és trombotikus folyamatok következménye, amely akcelerált ateroszklerózishoz, korai kardiovasz­kuláris öregedéshez vezet. Mindemellett az aktív alapbetegség gyakran kardiovaszkuláris manifesztáció formájában jelenik meg, szintén növelve a szív- és érrendszeri morbiditást és mortalitást. A hatásos megelőzés és kezelés szempontjából létfontosságú ezen állapotok megfelelő diagnosz­tikája, melynek szerves részét képezik a biomarkerek. Cikkünk összegzi a különböző állapotokban jelenleg és provizórikusan alkalmazható kardiovaszkuláris biomarkerek diagnosztikus és prognosztikus értékét, ráirányít­va a figyelmet a diagnosztika csapdáira is.

A nyaki artéria intima-media vastagsága (cIMT) a szív szerkezetének és működésének változásait jelzi, és összefügg a kardiovaszkuláris kimenetelekkel.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) először írta elő a „folyadékpótlási szüneteket” a 2026-os világbajnokság mérkőzéseinek mindkét félidejének közepén.

A VERVE‑102 egyetlen infúzió formájában adható: kikapcsolja a májban a PCSK9 fehérje termeléséért felelős gént.

Számos publikáció jelent meg a különböző betegségek és a magnézium­hiány összefüggéseiről, azonban ma sincs általánosan elfogadott ajánlás a pótlására. A magnéziumhiánnyal összefüggő leggyakoribb kórok a cukor­betegség, a szív- és érrendszeri, légzőszervi, immunrendszeri és autoimmun betegségek stb. A több tízezer, évtizedekre visszatekintő publikáció alapján érdemes lenne megfontolni a rendszeres és elégséges magnéziumbevitelt.

A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.

Nemcsak a tápanyagprofil, hanem a sejtszerkezet megváltozása, az adalékanyagok vagy a csomagolóanyagokból kioldódó anyagok is egészségügyi kockázatot jelenthetnek.