A pszichiátria illetékességét képező mentális zavarokkal kapcsolatos tu­dományos evidenciáknak szükségszerűen meg kell jelenniük a diagnosz­tikus rendszerek újabb verzióiban. Kívánatos az is, hogy az egyidejűleg használatban lévő klasszifikációs rendszerek – közel – azonos koncepciók mentén definiáljanak pszichiátriai betegségeket. E két szempont érvénye­sülését illusztráljuk a következőkben a bipoláris hangulatzavar Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 11. változatában megjelenő példáján keresztül.

Shakespeare egyik szonettjében a bárd azt énekli: „a szerelem sokszínű dolog”. Az biztos, hogy amennyire költészet a szerelem, annyira kémia is. Valentin nap alkalmával nézzük meg, hogy milyen kémiai folyamatok zajlanak a szerelmesek agyában.

Laboratóriumi körülmények között az agyszövetmintákhoz adott oxitocin helyreállította az agysejteknek az emlékezet és tanulás szempontjából alapvető jelentőségű „plaszticitását”.

Jelentősen magasabb a vér oxitocinszintje azokban a nőkben, akik orális fogamzásgátlót használnak, állapítja meg a Scientific Reports tanulmánya.

A szülésindukcióban és a laktációban betöltött szerepén túl az oxitocin az anya és a gyermek közötti erős kötelékekért is felelős. Szekrécióját befo­lyásolhatja egy ölelés vagy egy egyszerű beszélgetés, amelyben jelen van a bizalom érzése. Felelős lehet a társadalmi viselkedésért is, mert elősegíti az egyének közötti empátia fejlődését. Úgy tűnik, ez a neuropeptid meg­erősíti az emberi kapcsolatokat, ezzel pozitív társadalmi kölcsönhatásokat támogat. A plazma oxitocintartalmának mérése, az agyi képalkotás (f-MRI/ PET) és a genetikai/epigenetikai vizsgálatok új lehetőségeket kínálnak az oxitocin útvonal megismerésére, és segítenek megértenünk, hogyan élünk szerelem idején a saját mikrokörnyezetünkben.

A cím félrevezető, a philematológia nem azt tanítja, hogyan kell csókolózni, hanem a csókolózás élettani hatásaira kíváncsi. 

A hipnózis a körzeti orvosok egyik legerősebb eszköze lehet a betegek öngyógyító erejének mozgósítása révén. A gyermekorvosként dolgozó Laurence Sugarman, az amerikai Orvosi Hipnózistársaság korábbi elnöke a működési mechanizmust is elemzi.

A transzszexualizmus a nemi önazonosság-tudat zavara. A transzszexuális személy tartósan arra vágyik, hogy a biológiai nemével ellenkező nemű egyénként élhessen. Az érintettek nem mentális zavarként, hanem az emberi létezés ritka variánsaként értékelik állapotukat. A terápia fő elemei a választott nemi szerepben szerzett élettapasztalat, a hormonkezelés és a sebészeti beavatkozás. Az új nemi identitással való beilleszkedés időszakában pszichiátriai támogatásra, pszichoterápiára lehet szükség.

A tudományos vizsgálatok publikálását megelőző kutatói tevékenység rengeteg buktatót rejt magában. A legtöbb probléma gyökerét a vizsgálat megtervezésének szakasza jelenti, amely magába foglalja az alapkoncepció kidolgozását, a minta és a mérőeszközök kiválasztását, ám a jó alapok kidolgozását és a mérést a további módszertani és statisztikai hibák lehetőségét magukban hordozó adatelemzés és értelmezés lépései követik. Közleményünk a teljesesség igénye nélkül foglalkozik a kutatás és a publikációs folyamat során felmerülő néhány hibával.