Fogamzásgátlás és pozitív érzelmi válasz
Jelentősen magasabb a vér oxitocinszintje azokban a nőkben, akik orális fogamzásgátlót használnak, állapítja meg a Scientific Reports tanulmánya.
A dániai Aarhus Universitykutatói 185 fiatal nő (átlagos életkor: 21,2 év) esetében vizsgálták meg, hogy az orális fogamzásgátlók miként befolyásolják az oxitocin, adrenokortikotróp hormon (ACTH), ösztradiol, progeszteron és tesztoszteron plazmakoncentrációját.
A szerzők kifejtik: az orális fogamzásgátlók a fogamzásgátlás biztonságos módszerét jelentik, és egyesült államokbeli adatok alapján a szexuálisan aktív nők 98%-a használ élete valamely szakaszában ilyen szert, továbbá jelenleg a reproduktív korú nők 62%-a alkalmaz fogamzásgátlást. Mivel az orális fogamzásgátlóknak negatív hatása lehet a hangulatszabályozásra, sok nő hagyja abba használatukat. Jelen vizsgálatból kizárták a depresszióban szenvedőket (a különböző típusú orális fogamzásgátlók 1,23-2-szeresre növelik a depresszió relatív kockázatát), és a résztvevőket a 4 csoportra osztották: a párkapcsolatban élő – nem párkapcsolatban élő, illetve szexuálisan aktív – nem aktív alcsoportokban vizsgálták a felsorolt hormonok vérszintjén kívül a résztvevők önbevalláson alapuló élettel való elégedettségét.
Mint a kutatók közleményükben írják, ez az első tanulmány, ami az orális fogamzásgátlók és a vér oxitocinszintje közötti kapcsolatot vizsgálja, és az összefüggés felderítése azért különösen fontos, mert bár az oxitocin a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese-tengely működésének csökkentése révén csökkenti a szorongást, azt egyelőre nem vizsgálták, hogy a szorongó betegek esetében magasabb vagy alacsonyabb a bazális oxitocinszint. Jelen vizsgálat kiderítette: az orális fogamzásgátlót használók körében szignifikánsan magasabb a bazális oxitocinszint, míg a többi vizsgált hormon szintje szignifikánsan alacsonyabb; kiderült az is, hogy a szexuálisan aktív és párkapcsolatban élő orális fogamzásgátló használók szignifikánsan magasabb élettel való elégedettségről számolnak be, mint azok a szexuálisan aktív és párkapcsolatban élő nők, akik nem használnak orális fogamzásgátlást (Benjamin Garforth és munkatársai: Elevated plasma oxytocin levels and higher satisfaction with life in young oral contraceptive users).
Korábbi vizsgálatok szerint a krónikusan emelkedett oxitocinszint az oxitocinerg rendszer arányosan alacsonyabb aktivitásával járhat együtt, csökkenhet az oxitocin-receptorok szintje, illetve csökkenhet a szociális ingert követő oxitocin-szekréció, ami magyarázhatja azokat a korábbi eredményeket, miszerint az orális fogamzásgátlást nem alkalmazókkal összehasonlítva, orális fogamzásgátlás esetén csökken a pozitív érzelmi válasz nagysága (a negatív érzelmi válasz nem módosul). Az orális fogamzásgátlót használók esetében megszűnik a perifériás oxitocinszint menstruációs ciklustól függő változása is: míg hormonális fogamzásgátlás nélkül az ovulációig emelkedik az oxitocin vérszintje, azt követően a menstruációig csökken, az orális fogamzásgátlót szedők körében nincs ilyen variáció.
Mindez azt jelenti, nyilatkozta Michael Winterdahl, a tanulmány egyik szerzője, hogy a folyamatosan magas oxitocinszint az orális fogamzásgátlót szedők esetén nem a normál dinamikát követi, csökkenhet a viselkedést visszaigazoló szekréció hatékonysága, módosul az érzelmi élet, és a túl sok szeretethormonnak egyes esetekben negatív hatása lehet a romantikus szerelemre (csökken a közelségérzés). Az orális fogamzásgátlók azoknak a nőknek az érzelemfeldolgozását és viselkedését is módosíthatják, akik a tradicionális mellékhatásokat nem tapasztalják, így a továbbiakban érdemes a különböző típusú orális fogamzásgátlók hosszú távú hatását ebből a szempontból is értékelni.