Jelentősen csökkenti az autoimmun eredetű gyulladást két újonnan felfedezett antitest.

Egy új fejlesztésű apró, implantálható eszköz hideg hatására képes felszabadítani a fájdalomcsillapító hatóanyagot.

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket jelentős mennyiségben fogyasztók között megemelkedik a gyulladást jelző hs-CRP marker szintje.

Az Európai Gyógyszerügynökség javasolta a rilzabrutinib forgalomba hozatali engedélyének megadását immuntrombocitopénia (ITP) kezelésére olyan felnőtteknél, akik más gyógyszerekre nem reagálnak.

A bőrtumorok közül a kaukázusi rasszba tartozó betegeknél a keratinocyta ere­detű bazálsejtes karcinóma és a laphám­sejtes karcinóma (cSCC) teszi ki az esetek körülbelül 90–95%-át, melyeket ha időben felismerünk és kezelünk, akkor a betegek 5 éves túlélése több mint 98%-os.

Japán kutatók szerint egy specifikus immunsejt-alcsoport, az EGR1-t expresszáló CD14+ monociták okozzák a betegségben kialakuló veseelégtelenséget.

Még drasztikus fogyást követően is legalább két-három évre van szükség, hogy a gyulladáscsökkentő funkciók teljes mértékben helyreálljanak.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.