Egy új tanulmány szerint az időkorlátozott étkezés (TRE) nem javítja a metabolikus vagy kardiovaszkuláris egészséget, viszont befolyásolja a cirkadián ritmust.

A drospirenon ösztrogénekkel együtt kombinált fogamzásgátlóként is alkalmazható, de ma már elérhető csak drospirenont tartalmazó orális fogamzásgátló is. Mivel az ösztrogének kedvezőtlen mellékhatásokkal járhatnak (pl. anyagcserehatások, tromboembóliás események), alkal­mazásuk megfelelő elővigyázatosságot igényel; a drospirenon kedvezően befolyásolhatja például az anyagcserehatásokat a kombinációs készít­mények részeként, illetve monoterápiaként megfelelő alternatíva lehet a fogamzásgátlásban. Az alábbiakban a drospirenon farmakológiai és metabolikus hatásait foglaljuk össze.

Rengeteg klinikai vizsgálat eredményein alapulva tesz javaslatot egy eszköz a magas vérnyomás kezelésére szolgáló terápia kiválasztására.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A közlemény a béta-blokkolók alkalmazásának, terápiás hasznának válto­zásait részletezi az elmúlt évtizedek során az akut miokardiális infarktus diagnosztikájában és egyéb kezelésében bekövetkezett fejlődés tükrében.

A spironolakton hormonális hatásai nélkül biztosít azonos hatásosságot a negyedvonalbeli hatóanyag.

A vérnyomás, valamint a folyadék- és elektrolitegyensúly szabályozásában
kulcsfontosságú szerepet játszó renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer
hosszan tartó túlműködése vérnyomás emelkedést, hipertóniát, valamint
egyéb kardiovaszkuláris rendellenességeket okozhat. Az angiotenzinkonvertáló
enzimet gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók két olyan
gyógyszertípus, amelyek gátolják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer
túlműködését, de különböző módon hatnak.

Diabéteszben és hipertóniában szenvedő betegek esetében az intenzívebb vérnyomáskontroll csökkenti a diabéteszes retinopátia előfordulását, külö­nösen azoknál, akiknek magasabb a vérnyomásuk.¹ Számos meghatározás létezik az intenzívebb vérnyomáskontrollra, a 75 Hgmm alatti diasztolés vérnyomástól kezdve a 135/75 Hgmm alatti vérnyomáscélig vagy a 120 Hgmm alatti szisztolés vérnyomásig. A nem intenzív kontroll általában 140 Hgmm alatti szisztolés vérnyomást jelent.¹ (Ajánlás erőssége [strenght of recommendation, SOR]: A, konzisztens, jó minőségű, betegorientált evidencia.)

A közlemény átfogó képet kíván adni a szisztémás autoimmun betegségek, gyulladásos eredetű reumatológiai kórképek leggyakoribb belgyógyászati vonatkozásairól, melyekkel a szakma minden területén találkozhatunk, és kellő időben történő felismerésük jelentős szerepet játszik a betegek túlélésében.

Huszonhat randomizált, kontrollált vizsgálat elemzése szerint a GLP-1 receptor agonisták és koagonisták közül a retatrutid hatóanyagú kísérleti gyógyszer eredményezi a legnagyobb súlycsökkenést.