Az agyi sztereotaxiás sugársebészet klinikai alkalmazására először 1968-ban került sor Stockholmban, Lars Leksell idegsebész professzor kezdeményezésére. A képalkotó technikák fejlődése a sugársebészeti indikációk jelentős növekedését hozta magával, a sugárterápiás készülékek fejlődése pedig lehetővé tette, hogy lineáris gyorsítók, valamint robotkaros besugárzók, mint a CyberKnife is, alkalmasak legyenek sugársebészeti kezelések végzésére. Világszerte sok ezer beteg részesül ilyen kezelésben. Cikkünkben az agydaganatok esetében jelenleg alkalmazott sugársebészeti indikációkat, a kezeléstől várható eredményeket, lehetséges szövődményeket ismertetjük. Magy Onkol 68:53-59, 2024
A pajzsmirigy papillaris carcinomája és annak sokszervi áttétei ellenére hosszú túlélést sikerült elérni. Több műtét, többszöri radiojód-kezelés, háromféle besugárzás és éveken át tartó multikinázgátló kezelés történt. Az eset ismertetését a sokféle terápia, a hosszú túlélés és a felmerülő orvosetikai kérdések indokolták.
A melanoma incidenciája az europid rasszban gyorsabban növekszik minden más daganaténál. Mortalitása jelentősen kisebb mértékben, de szintén növekszik. Az elmúlt 10 évben a terápia forradalmi változásokon ment keresztül, az újonnan bevezetett célzott molekuláris és immunterápiáknak köszönhetően a disszeminált daganatban szenvedő betegek egy része hosszú távú túlélővé válhat.
A fej-nyaki laphámsejtes rák kezelése multimodális, melyben a műtéti megoldásnak, a kemoterápiának és a sugárterápiának egyaránt fontos szerepe van, illetve ezeket gyakran kombináltan kell alkalmazni. Bár sok esetben teljes gyógyulás érhető el, még lokálisan előrehaladottabb esetekben is, nem ritka, hogy remissziót követően a betegség lokálisan kiújul. Amennyiben e recidívák esetén salvage műtét nem végezhető, úgy a szisztémás kezelés és a hagyományos külső sugárterápia alkalmazása jön szóba. Azonban ha korábban a betegnél már teljes dózisú irradiáció történt, akkor az ismételt sugárkezelés során leadható dózis már korlátozott, tekintettel a kumulatív dózisok okozta szövődménykockázatra. A CyberKnife (Kiber-kés) magas konformalitású, célzott sugársebészeti technológia, az ép szövetek nagyfokú védelme mellett alkalmas lehet e betegek eredményes kezelésére. Ezenkívül műtétileg nehezen hozzáférhető, ritka koponyaalapi és fej-nyaki daganatok frakcionált sztereotaxiás kezelésére is alkalmazható, mint a kordóma, kondroszarkóma és a glomusztumorok. A CyberKnife-kezelés 2018 eleje óta Magyarországon is elérhető az Országos Onkológiai Intézetben. Magy Onkol 62:180–185, 2018
Az agyi struktúrákból kiinduló primer intrakraniális tumorok ritkák, ötéves túlélési arányuk 33,4%. Osztályozásuk hisztopatológiai és immunhisztokémiai kritériumok alapján történik. A daganat gyanúját képalkotó (pl. gadolíniumos MRI) és kórszövettani vizsgálattal lehet megerősíteni vagy kizárni. Nincs specifikus képalkotási jel a primer agyi daganatok, az áttétek és a nem neopláziás elváltozások elkülönítésére. A kezelés magába foglalhat műtétet, sugárkezelést és kemoterápiát.
Onkológiai Mozaik Onkológiai Mozaik 8. évfolyam 1. szám
OTSZ Online >> Onkológiai Mozaik
2016-11-07
AZ ÉV ELŐRELÉPÉSE: A RÁK IMMUNTERÁPIÁJA
Bár a beszámolóban szereplő újabb eredmények mindegyike figyelemre méltó, a rákgyógyászatot egyik sem alakította át olyan mértékben, mint az immunterápia fejlődése, mely kiérdemelte ezzel az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) „az év előrelépése” értékelését. Az immunterápia elve egyszerű: felszabadítani az immunrendszert a gátló tényezők hatása alól, hogy az megtámadhassa a daganatot. Mégis évtizedek kutatómunkája volt szükséges a tényleges terápiás eredményt hozó kezelésmódok kifejlesztéséhez. Az utóbbi évtizedben felgyorsultak az események; néhány rövid év alatt a kutatók és a hatóságok több különböző immunterápiás stratégiát is a laborasztaltól a betegágyig juttattak.
A leggyakoribb hipofízisadenómák a prolaktinómák és a hormont nem termelő adenómák. A kezdeti tünetek lehetnek az endokrin diszfunkció jelei (pl. terméketlenség, csökkent libidó, tejcsorgás) vagy neurológiai tünetek (pl. fejfájás, látászavarok). Ha a diszfunkciós hipofízis hormont termel, a klasszikus klinikai szindrómák alakulhatnak ki, pl. hiperprolaktinémia, akromegália vagy Cushing-kór. Fontos a teljes hipofízisfunkció kivizsgálása, mivel gyakori a mirigy alulműködése. A kezelést végző teamnek az esetleges endokrinológiai vagy idegsebészeti kezelésre is felkészültnek kell lennie. A kis méretű, hormont nem termelő adenómák és a prolaktinómák nem feltétlenül igényelnek azonnali beavatkozást.
A központi idegrendszeri daganatok kezelésében a sebészi módszerek mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a noninvazív (nem klasszikus sebészi) eljárások. Az agydaganatok kezelésében a konformális (a daganat alakjához illeszkedő) sugársebészeti kezelés (sztereotaxiás pontbesugárzás) rutineljárásnak számít, viszont a gerincvelő, illetve a gerincoszlop daganatainak konformális frakcionált sugárkezelése nehezebben kivitelezhető. Ennek részben az a magyarázata, hogy az extracranialis szervek pontatlanul rögzíthetők. Emellett a gerincvelő sugárérzékenysége számottevő, és sugársérülésének igen komoly, irreverzibilis következményei (pl. harántlézió) lehetnek. Az esetismertetésben a szerzők egy olyan recidív sacralis chordoma kezelése során mutatják be – hazánkban először – ezt a kezelési modalitást, ahol a kritériumoknak (nagy dózis a céltérfogatra, minimális dózis a szomszédos, sugárzásra különösen érzékeny, ún. rizikószervekre) a konformális sztereotaxiás sugárkezelés felelt meg. Az azóta hasonló eljárással kezelt további 13 extracranialis daganat sugárterápiája kapcsán még inkább kijelenthető, hogy a nagy pontosságú, sztereotaxiás konformális sugárkezelés a hagyományos sugárterápiához képest minőségi ugrást jelent, és – bár időigénye a hagyományos sugárkezelésnek többszöröse – spinalis lokalizációkban elengedhetetlen követelménnyé vált. A kezelés onkológiai eredményessége, valamint a mellékhatások várható csökkenése, a betegek életminőségének javulása messze kárpótol a nagyobb munkaráfordításért. Magyar Onkológia 57:269–274, 2013
Az agydaganatok gyógyíthatósága a tumor biológiai természetén túl a daganat lokalizációjától függ. Sebészi kezelésükben az onkológiai műtéti elvek csak részben érvényesülhetnek. Elsődlegesen a daganatok lokalizációja szabja meg az eltávolíthatóság mértékét. Vezérelv az ép idegrendszeri struktúrák messzemenő megtartása, a szöveti károsításból eredő morbiditás minimalizálása a minél teljesebb daganateltávolítás mellett. Miután a koponyán belül a céltérfogat nem mozdul el, a hagyományos sugárterápiától ugyancsak eltérően, nagy sugárdózisokat (pontbesugárzás) lehet az agydaganatra egy egy alkalommal biztonsággal leadni és kontrollált sugárnekrózist létrehozni. A koponyaalapi vagy ahhoz közel fekvő daganatok kezelésére – a funkcionális szövődmények (agyidegek, agytörzs, Willis-kör, substantia perforata anterior és posterior kis ereinek sérülése stb.) magas kockázata miatt – hasonló szabályok érvényesek. Ilyenek pl. csontos koponyaalapról kiinduló, a sinus cavernosust infiltráló daganatok, invazív hypophysistumorok, glomus jugulare- és kisagy-hídszögleti daganatok. E közlemény azt a hipotézist kívánja 4 eset bemutatásával illusztrálni és igazolni, hogy e speciális daganatok kezelésében a frakcionált sztereotaxiás sugárterápiának (fSRT) fontos szerepe van, mert kihasználja mind a nagy térbeli szelektivitású sztereotaxiás kezelések (sugársebészet), mind a hagyományos frakcionált sugárkezelések előnyös tulajdonságait. Lehetővé teszi, hogy az összdózis elegendő legyen úgy, hogy az a rizikószervek toleranciaküszöbe alá essen. Az esetbemutatás igazolja, hogy az fSRT már a műtéti indikáció felállításának fázisában, mint „műtétasszisztált sugárterápia” tervezhető. Magyar Onkológia 57:251–258, 2013
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.