Egy nemrégiben közzétett kis létszámú obszervációs vizsgálat tapasztalatai szerint jelentősen javítható az átültetett szív funkciója, ha a donorszív eltávolítása során normotermiás regionális perfúziót alkalmaznak..

Maximális konzervatív kezelés ellenére súlyosbodó, előrehaladott álla­potú, nem rosszindulatú tüdőbetegségek esetén végső megoldásként tüdőtranszplantáció szóba jön, amennyiben a beteg még rehabilitálható állapotú, és a kivizsgálás során nem igazolódik transzplantációt kizáró ok. Cikkünkben a javallatokat és ellenjavallatokat, a peri- és posztoperatív gondozást, a kimenetelt és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át.

Manapság a különféle szervátültetések szinte már rutinműtétnek számíta­nak világszerte. A szervek közül a vese és a máj átültetését végzik a legna­gyobb számban, de viszonylag gyakran kerül sor tüdőtranszplantációra is.

Az új, 2017-es GOLD-ajánlásokon alapuló COPD-osztályozásban külön-külön kell vizsgálni a tüdőfunkciót és az egyéb paramétereket. A betegség súlyossági fokát így két lépésben határozzuk meg. A COPD megelőzésében a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, valamint a pneumokokkusz és az influenza elleni védőoltások beadása. 

Adenovírusok élethossziglan lappanganak az immunsejtekben, külső vagy belső hatásokra aktiválódnak, tünetmentesen ürülnek, generalizált halá­los opportunista fertőzéseket okozhatnak. Kockázati tényező pl. a HIV-fertőzés és a terápiás immunszuppresszió. Génterápia céljára vektorként használhatók.

A szervátültetést követően hosszú távon az átültetett szervvel összefüggő szövődmény, kísérő betegség, valamint az immungátlással kapcsolatos mel­lékhatás egyaránt kialakulhat.^1–3 Főleg a kardiovaszkuláris és a metabolikus megbetegedéseknek, valamint a daganatoknak van jelentős prognosztikai szerepük. A hosszú távú gondozásban központi szerepet tulajdonítunk a szűrővizsgálatoknak, a következményes betegségek korai felismerésének.

A bonyolultabb műtétek és a preoperatív szakban kapott antiobiotikumok emelik a műtét utáni Clostridium difficile fertőzések kockázatát.

A tüdőbetegségek végső stádiumában az utolsó megoldás a tüdőtranszplantáció. Nagy amerikai tanulmány azt igazolta, hogy az alacsonyabb betegeknek, kiváltképp a nőknek, tovább kell várniuk a transzplantálható tüdőre, mint a magasabbaknak.

A szervátültetés magyar úttörőinek (Ullmann Imre és Németh András) mun­kásságát követően a rendszerváltáskor két helyszínen, Budapesten és Szegeden történtek kizárólag veseátültetések ha­zánkban. Az elmúlt két évtized folyama­tos szakmai fejlődést mutatott, immáron több mint 7000 szervátültetést végez­tünk öt szerv vonatkozásában, 4 centrum­ban 10 program keretén belül. Az újabb mérföldkövet az idei Eurotransplant csat­lakozás jelenti, mely új dimenziót ad a ha­zai szervátültetésnek azzal, hogy a be­tegek a nyugati sorstársaikhoz hasonló esélyegyenlőséget kapnak.

A szarkoidózis ismeretlen eredetű szisztémás, granulomatózus betegség, leggyakrabban a nyirokcsomókat és a tüdőt érinti, köhögéssel, fáradtságérzéssel, nehézlégzéssel járhat. A betegek harmada tünetmentes. A kórlefolyás igen változó, a spontán remisszió valószínűsége 60%. A kifejezett gyulladással járó akut szarkoidózisnak szteroidkezelés nélkül is kedvező a kórjóslata.