Alacsonyabb beteg később kap új tüdőt
A tüdőbetegségek végső stádiumában az utolsó megoldás a tüdőtranszplantáció. Nagy amerikai tanulmány azt igazolta, hogy az alacsonyabb betegeknek, kiváltképp a nőknek, tovább kell várniuk a transzplantálható tüdőre, mint a magasabbaknak.
Korunk társadalmában a testmagasságnak legfeljebb a végletekben lehet figyelmet fölkeltő szerepe, de egyébként a “magas” vagy az “alacsony” ember nem attól függően boldogul, hogy hány centire jár a földtől. A társadalmi lét azonban nem mindig azonos a biológiai léttel és az Egészségügyi Világszervezet már évtizedekkel ezelőtt fölhívta a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb, kisebb tömegű emberek tovább élnek. Ennek hátterében az is kiderült, hogy a rosszindulatú daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából átlagosan kedvezőbb helyzetben vannak a kisebb termetűek.
Az angol nyelvű orvosi szaksajtó most arra hívja fel a figyelmet, hogy egy területen a kisebb termetűek hátrányosabb helyzetben vannak, mint az átlagos vagy kiváltképp a magasabb testalkatúak: tüdőátültetés esetén a transzplantátumra tovább kell várniuk.
Ez természetesen világméretekben sem jelent érint túlságosan sok embert, de akinek a tüdeje tönkrement, annak ettől függ az élete. Világszerte 1987 és 2006 között mintegy tízezer tüdőátültetés történt. Majdnem 2 évvel éltek tovább azok, akiknél kétoldali transzplantációt végeztek – ez az operációra kerülők 36%-a volt. Ők átlagosan 6,5 esztendeig éltek a műtét után. A féloldali tüdőátültetés átlagosan 4,5 évet adott a betegeknek. Az sem volt mindegy, hogy milyen életkorban végezték a beavatkozást, mert 60 év fölött már nem volt különbség a várható élettartamban.
Most a Columbia Egyetem Orvosi Központjának (CUMC) kutatói dolgozták fel 13 346 tüdőátültetésre várakozó beteg sorsának alakulását. Ennyien vártak 2005 és 2011 között az Egyesült Államokban pulmonális transzplantációra. Az átlagosnál alacsonyabbak 34%-kal később kerültek műtétre, mint a magasabb népesség. A kis termetűek mortalitása vagy klinikai romlás miatt a várólistáról való eltávolítása 62%-kal volt nagyobb, illetve gyakoribb, mint a magasabbaké. A várakozási idő során légzési elégtelenség 42%-kal sűrűbben fordult elő az előbbi csoportban.
A CUMC munkacsoportja szerint a tüdősebészek általában igyekeznek az átültethető tüdő méretét a transzplantációra várakozó beteg testméretéhez illeszteni, mert tapasztalatuk szerint ez javítja az eredményt. „Az utóbbi miatt az alacsony betegek még ritkábban, még később jutnak életmentő tüdőhöz, pedig az operatőr jó eredménnyel csökkenthetné a transzplantátumot műtét előtt, tehát ez indokolatlan álláspont” – mondta David J. Lederer, a munkacsoport vezetője. Ez év áprilisában az Egyesült Államokban 1613 beteg várt tüdőátültetésre.
