Újradefiniálják a PsA-val élők betegcsoportjait az EULAR most megjelent irányelvei. Pontosabb betegcsoport-definíciók terápiarezisztens arthritis psoriatica kezelésében.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyakori, krónikus emésztő­rendszeri kórkép, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, és egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. A típusos és atípusos tünetekkel járó GERD-nek különböző klinikai megjelenési formái létez­nek, és olyan szövődményekkel járhat, mint az erozív oesophagitis vagy a Barrett-nyelőcső. A közlemény átfogó képet nyújt a GERD etiológiájáról, kockázati tényezőiről és patofiziológiájáról, valamint bemutatja a diag­nosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket.

Cél: Az immunellenőrzőpont-gátlók (immune checkpoint inhibitor, ICI) által indukált, ritka, de súlyos kardiális mel­lékhatások közül elsősorban az immunmediált miokarditisz klinikai megjelenésének, diagnosztikájának és terápiájának összefoglalása, valamint egy esetünk bemutatása.

Módszerek: A szakirodalom áttekintése és a klinikai ta­pasztalatok alapján ismertetjük az ICI-indukált miokarditisz patofiziológiáját, diagnosztikai lépéseit, valamint a kezelési lehetőségeket.

Eredmények: A miokarditisz mortalitása magas, diagnózisa nehéz, mivel a tünetek nem specifikusak, és a laboratóriumi, képalkotó, illetve invazív vizsgálatok szenzitivitása eltérő. A korai diagnózisfelállítást követően a nagy dózisú szteroid­terápia jelentősen javíthatja a túlélést.

Következtetések: Az ICI-kezelések terjedésével párhuzamo­san a súlyos kardiotoxikus mellékhatások felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést és gyors beavat­kozást igényel. További prospektív vizsgálatok szükségesek egységes terápiás irányelvek kialakításához.

Magy Onkol 69:514-518, 2025

Cél: Az urológiai daganatok (uroteliális karcinóma – UC, vesesejtes karcinóma – RCC, prosztatarák – PCa, csírasejtes heredaganatok – TGCT) immunterápiás (IO) fejlődésének át­tekintése, fókuszálva a legújabb vizsgálatokra, kombinációs stratégiákra és a 2025-ös irányelvek üzeneteire.

Módszerek: A 2024–2025-ben publikált randomizált, fázis II–III-as vizsgálatok, nemzetközi irányelvek és biomarker-ve­zérelt megközelítések áttekintése.

Eredmények: UC-ben az enfortumab vedotin+pembrolizumab kombináció áttörést hozott, új elsővonalbeli standarddá vált, míg a fenntartó és adjuváns immunterápiák is megerősödtek. RCC-ben IO–TKI és IO–IO kombinációk hosszú távú túlélési előnyt mutatnak, az IO utáni IO stratégia azonban kérdésesnek bizonyult. PCa-ban az immunterápia hatékonysága főként bi­omarker-vezérelt alcsoportokra (MSI-H/dMMR) korlátozódik, míg TGCT-ben a ciszplatinalapú kezelés maradt standard, az IO-k szerepe további vizsgálatokban kerül értékelésre.

Következtetések: Az immunterápia 2025-re az UC és RCC terápiás bázisává vált, metasztatikus és kuratív kezelések­ben is. PCa és TGCT esetén az immunterápiás lehetőségek kísérleti fázisban maradtak, de a kutatás intenzíven zajlik új kombinációkkal és biomarker-vezérelt stratégiákkal.

Magy Onkol 69:461-470, 2025

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

A IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia óta eltelt évek alatt számos új klinikai vizsgálati eredményre alapuló evidenciát publikáltak, melyek indokolttá tették a 2020-as ajánlás fris­sítését. A szakmai útmutató elsődlegesen az aktuális ESMO, NCCN, ABC, valamint a St. Gallen-i konszenzuskonferen­cia állásfoglalásait, ajánlásait tükrözi. A szöveg didaktikai szempontból előbb a korai, majd a lokálisan előrehaladott emlőrák, a lokoregionálisan recidivált és a metasztatikus emlőrák vonalat követi. Mind a korai, mind a metasztatikus emlőrák fejezeteinek elején összefoglaljuk az adott területtel kapcsolatos általános érvényű megállapításokat, melyek az egész további alfejezetre vonatkoznak. Az alfejezetekben a genomikai alcsoportok szerint tárgyaljuk a terápiás lehe­tőségeket. Az ajánlás végén egyes ritka klinikai szituációk kezelésének szempontjait foglaljuk össze. A függelékekben – többek között – az onkoteam-követelményeket, a javasolt kemoterápiás protokollokat, a menopauza definícióját is tárgyaljuk.

Magy Onkol 69:313-353, 2025

Várandósság idején és a gyermekágyi időszak alatt jelentősen emelkedik a vénás tromboembólia kockázata, jelenleg is a tüdőembólia az anyai ha­lálozás leggyakoribb oka. A tromboembóliás eseményeket számos tényező befolyásolja, köztük a veleszületett és szerzett trombofíliák. Bár a heparin, főként az alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) tromboprofilaxisként alkalmazása a terhes nők esetében igen elterjedt, az irányelvek eltérnek mind az indikációt, mind az alkalmazás módját tekintve. Az alábbi cikk a terhességi tromboembólia kockázati tényezőit és a tromboprofilaxis irányelveit foglalja össze.

Az antikoaguláns terápia indítása vagy visszaállítása intracerebrális vérzést
követően nagy körültekintést és több szakma konzultációját igénylő döntéshozatal nyomán történhet. Ennek során a tromboembolizációs rizikó, az agyvérzés típusa határozza meg, hogy vérzés után is alkalmazható-e tartós antikoaguláns kezelés – ha igen, annak időzítése döntő jelentőségű. Az orális antikoagulálás során a direkt orális antikoagulánsok preferálandók.

 A közlemény célja, hogy rámutasson a magas rizikójú HPV-típusok egy­mástól különböző rákkeltő hatására. A leggyakoribb és legagresszívebb 16-os és 18-as fajta mellett felhívjuk a figyelmet a többi hr (high-risk) típus veszélyére és jelentőségére, továbbá hangsúlyozni kívánjuk a közismerten fontos méhnyakrák-megelőzési stratégiák (pl. a védőoltás) széles körű al­kalmazásának fontosságát.

Csaknem 2900 korábbi tanulmány alapján készült el az uveitisz diagnosztikájának és terápiájának új protokollja.