Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Eddig még nem történtek kutatások annak tisztázására, a cardiopulmonalis terhelési teszt milyen szerepet játszhat a fizikai terhelhetőséget korlátozó mechanizmusok tisztázásában gyermekkori súlyos asztma eseteiben. A szerzők a csökkent fizikai aktivitás okait tárták fel olyan esetekben, amikor a kezelés nem eredményez kielégítő tüneti kontrollt, illetve a csökkent terhelhetőség az elégtelen betegségkontroll egyetlen manifesztációja. Az adatok alapján a fizikai aktivitás korlátozottsága nem tekinthető a hiányos asztmakontroll jelének.

Az eozinofil nyelőcsőgyulladás gyermekek és felnőttek olyan krónikus, helyi, immunmediált nyelőcsőbetegsége, melyet klinikailag a nyelőcső disz­funkciója, szövettanilag pedig dominálóan eozinofil sejteket tartalmazó gyulladása jellemez. Kezeletlen eseteiben nyelőcsőszűkület kialakulásához vezethet. Kezelése elsősorban protonpumpagátlókkal, diétával és helyi szteroid medikációval történik.

Szervezetünk alkalmazkodása a testmozgás során – beleértve az immun­rendszer adaptációját is – nagyban függ az aktivitás mértékétől. A rendsze­resen végzett, közepes intenzitású testmozgás, jelentős részben az immun­rendszer kedvező mennyiségi és minőségi változásai miatt, egészségvédő hatással bír. A szabadidős sport révén számos civilizációs betegség meg­előzhető vagy javítható, s igazolódott a sportnak a tumorok megelőzésé­ben betöltött szerepe is. Jelen összefoglaló igyekszik bemutatni azokat az immunrendszeri változásokat, melyek a különböző intenzitású mozgások­kal kapcsolatosan megfigyelhetők, s amelyek hozzájárulnak a rendszeres sporttevékenység egészségmegőrző hatásához.

A terhelés által kiváltott asztmában szenvedő betegek állapotán javíthat, ha prebiotikumok szedésével erősítik a „jó” bélbaktériumaikat – írja a British Journal of Nutrition című lap.

Az általános népességben több mint 10%-os, az asztmások között 90%-os gyakorisággal vált ki a terhelés bronchokonstrikciót. A fő tünetek a terhelés alatt jelentkező köhögés, sípoló légzés és a mellkasi szorító érzés, de sok sportolónak nem specifikus tünetei vannak, pl. fáradékonyság, teljesítménycsökkenés. Első lépésben spirometriát kell végezni annak vizsgálatára, hogy a háttérben van-e krónikus asztma. A diagnózis megerősítéséhez rövid hatástartamú béta2-agonista kipróbálására vagy további provokációs vizsgálatokra lehet szükség.

A krónikus betegség nem kontraindikációja az utazásnak: megfelelő utazás előtti tanácsadás után szinte minden idült betegségben szenvedő bátran útnak indulhat.