A folsav, kalcium és vas kellő mértékű beviteléről nemcsak a terhesség alatt kell gondoskodni, a szervezet megfelelő ellátottsága az egészség hosszú távú megőrzéséhez is szükséges. A vitaminkészítmények azonban nem mindenben felelnek meg a betegek táplálkozási szükségleteinek. Az életmód, az életkor vagy valamely alapbetegség által okozott vitaminhiány még a jóléti társadalmakban is gyakran gondot jelent, így például az Egyesült Államokban is, ahol a lakosság többsége túltáplált. A nők egészsége szempontjából különösen fontos a folsav, kalcium és vas megfelelő bevitele. A napi szükséglet függ az életkortól; terhesség és szoptatás alatt fokozódik (1. táblázat). Terhesség alatt különösen fontos a megfelelő tápanyagbevitel, ezen alapul a praenatalis vitaminkészítmények alkalmazásának széles körben elterjedt gyakorlata. Felmerül azonban a kérdés: szabad-e betegeink tápanyagszükségletének fedezésében kizárólag magzatvédő vitaminok adására hagyatkozni. Hasonlítsuk össze egy átlagos magzatvédő vitaminkészítmény összetételét (2. táblázat) az Institute of Medicine terhesség alatti folsav-, kalcium- és vasbevitelre vonatkozó legfrissebb ajánlásával, hogy megállapítsuk, szükség van-e további forrásokra. Az étrendi ajánlások és a valós helyzet Az Institute of Medicine vitamin- és ásványianyag-szükségletre vonatkozó ajánlásait (az úgynevezett tápanyagbeviteli referenciaértékeket [DRI, dietary reference intake]) a hiányállapotok megelőzésére dolgozták ki.1,2 Az intézet álláspontja szerint a terhes nők többsége a vas kivételével minden tápanyagot kellő mennyiségben tudna bevinni szervezetébe az elfogyasztott élelmiszerekkel, azonban tápanyag-összetétel szempontjából nem sok amerikai táplálkozik megfelelően.3,4 A nőgyógyászok többsége és a March of Dimes egyetért a Department of Health and Human Services 1989-ben kiadott ajánlásával, amelyben azt tanácsolják, hogy az első terhesgondozási vizsgálatra még a fogamzást megelőzően kerüljön sor.5 Vannak szülészek, akik azt javasolják terhességet tervező betegeiknek, hogy a nélkülözhetetlen tápanyagok szükséges szintjének biztosítása érdekében már a fogamzás előtt kezdjék el szedni a magzatvédő vitaminkészítményeket. A megfelelő fogamzás előtti és körüli folsavbevitel különösen fontos szerepet játszik a fejlődési anomáliák, köztük a velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében.

A pajzsmirigyhormonok nélkülözhetetlenek a sejtanyagcseréhez. Az optimális hormonellátottság különösen jelentős a magzati és a postnatalis időszakban az agyszövet fejlődése szempontjából; a hiány irreverzibilis mentális károsodással járhat (csökken az axodentricus kapcsolatok száma, károsodnak a corticalis neuronok, valamint a sejtproliferáció és myelinisatio). Ennek meggyőző klinikai bizonyítéka a kereken negyedszázada egyre több helyen végzett újszülöttkori hypothyreosis-szűrés eredményessége. A szűrés bevezetése előtt – a hormonpótlás késői megkezdése miatt – kialakult súlyos idegrendszeri károsodások helyett ma az idejében kiszűrt és hormonnal ellátott gyermekek ép (vagy csaknem teljesen ép) neuro-pszicho-intellektuális fejlődése dokumentálható. A pajzsmirigyhormon-molekula része a jód. Ennek megfelelően a súlyosan jódhiányos területeken connatalis struma és hypothyreosis, sőt akár cretenismus is észlelhető. Az ilyen vidékeken bevezetett jódpótlás eredményeként mindez eltűnőben van: a föld 2003-ban publikált „jódtérképén” már alig mutatkoznak súlyosan jódhiányos területek, s Európában egyáltalán nincs ilyen. A térkép ugyanakkor azt is demonstrálja, hogy igen sok az enyhén, illetve mérsékelten jódhiányos vidék, és Magyarországot is ide sorolják! A jódforgalom változása és a jódszükséglet növekedése terhesség alatt A pajzsmirigyhormon-háztartás terhesség alatti változásai magában véve is fokozzák a terhesek jódszükségletét. A terhesség elején megnő a vese glomeruláris filtrációja, a jodid-clearance, növelve a jódürítést, különösen szuboptimális jódellátottság esetén. A hCG TSH-szerű hatása, valamint a thyroxin-kötő globulin szintjének jelentős emelkedése a terhesség korai fázisában jelentősen fokozza a thyroxin-képzést, s mivel a plazmatérfogat az egész terhesség alatt nő, a teljes „thyroxin-pool” a többszöröse lesz a terhesség előttinek. E helyzetben a T4 lebomlásának lassulása mellett több hormont kell képezni, amihez jódra is szükség van.3 Elégtelen jódbevitel esetén struma képződik, kifejezettebb esetben a magzati/újszülöttkori pajzsmirigytérfogat is megnő. Az anya transplacentarisan is veszít jódot, ami a magzati pajzsmirigyhormon-képzés fokozódásával egyre kifejezettebbé válik. A megfelelő jódellátottság elejét veheti a kóros jelenségeknek.