Jódhiányos terhességből kevésbé intelligens gyermek születik

A jód főként tejtermékek és tengeri állatok fogyasztásával jut be a szervezetbe, és jelenléte alapvetően szükséges a pajzsmirigy normális hormontermeléséhez – ami köztudottan direkt befolyást gyakorol a magzati agyfejlődésre.

Régóta tudjuk, hogy a jódnak köze van a központi idegrendszer fejlődéséhez, de eddig csak kevés figyelem fordult afelé, hogy a terhesség alatt fennálló az enyhe vagy közepes mértékű jódhiány miként befolyásolja a magzat mentális fejlődését.

A surrey-i és bristoli egyetem közös kutatócsoportja a Bristolban végzett Avon Longitudinal study of parents and Children (ALSPAC) – vagy ahogyan gyakorta emlegetik, a „Children’s of the 90s” (A 90-es évek gyermekei) – vizsgálat adatait elemezték. Az ALSPAC egy hosszú távú egészségkutatási projekt, melyben több mint 14 ezer anya vett részt a terhessége alatt 1991-ben és 1992-ben. A megszületett gyermekek egészségi állapotát azóta is szorosan nyomon követik.

A tanulmány szerzői az első trimeszterben 1040 várandóstól gyűjtöttek vizeletmintát, hogy abból kiszámítsák a jódkoncentrációt. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a terhesség alatti jódszükségletre vonatkozó irányelveit áttekintve azoknál a nőknél diagnosztizáltak jódhiányt, akiknél a jód-kreatinin arány nem érte el a 150 milligramm/gramm értéket, míg ennél nagyobb érték esetén megfelelő jódellátottságot véleményeztek.

Ily módon a várandósok több mint kétharmada (67 százalék) minősült jódhiányosnak. A gyermekek mentális fejlődését a 8 éves korban elvégzett IQ-tesztekkel, valamint a 9 éves korban elvégzett olvasáspróbával mérték fel.

Az olyan külső befolyásoló tényezők kizárását követően, mint amilyen például a szülők iskolázottsága és a szoptatás, a kutatók azt találták, hogy a jódhiányos terhességből világra jött gyermekek között nagyobb volt azok aránya, akik rosszabbul teljesítettek a verbális IQ-teszteken és az olvasáspróbákon. Mennyiségi összefüggést is kimutattak: minél alacsonyabb volt az anya terhesség alatti jódszintje, annál kisebb volt az IQ- és olvasásteszteken elért pontszám.

Dr. Saraha Bath dietetikus, az egyik társszerző így fogalmaz: „A várandósoknak és a gyermeket tervező nőknek gondoskodniuk kell a megfelelő jódbevitelről. Erre alkalmas a tej, a tejtermékek és a halak. Azoknak, akik nem kedvelik ezeket az ételeket, alternatív jódforrás után kell nézniük.”

A most nyilvánosságra hozott vizsgálatban figyelembe vették az ómega-3-zsírsavak bevitelének mértékét is, mely ugyancsak hatással lehet a mentális fejlődésre.

Alex Stagnaro-Green, a George Washington Egyetem szakembere így kommentálta a megállapításokat: „Ideje, hogy a közegészségügyi hatóságok is lépjenek a kérdésben. Egyelőre nincs egyértelmű stratégia a közepes fokú jódhiány dokumentálására, ugyanakkor meggyőző bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy az elégtelen jódellátottság károsan befolyásolja a gyermek fejlődését. Addig is, amíg megtalálják a jódpótlás legmegfelelőbb módját, a várandós és szoptató anyáknak kizárólag olyan terhességi multivitamin-készítményeket szabad választaniuk, melyek jódot is tartalmaznak.”

Hasonló vizsgálatot publikáltak a közelmúltban a Journal of Endocrinology & Metabolism (JCEM) című lapban, mely szerint már az enyhe jódhiány is károsan befolyásolhatja a magzat idegrendszerének fejlődését. Ezt jelezte, hogy a jódhiányos terhességből született gyermekek 9 éves korukban rosszabbul teljesítenek a nyelvi teszteken.

A terhességi jódhiány kérdésével foglalkozik a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle júniusi számának egyik cikke is. A cikkhez prof. dr. Péter Ferenc írt kommentárt.