Az aerob mozgás kognitív előnyei már három hónap után kimutathatók voltak, de a javulás kifejezetten a végrehajtó funkciókra korlátozódott.

A napfény a D‑vitamintól független kardiometabolikus előnyöket is nyújthat.

Bár a GLP-1-alapú gyógyszerek forradalmasították az elhízás kezelését, az étrend összetétele önmagában is képes klinikailag releváns előnyöket biztosítani.

A plazmafehérjékből származó sejtspecifikus öregedési órák több szervrendszerre kiterjedő kockázatbecslést tehetnek lehetővé.

A mediterrán étrend segít a fogyás megőrzésében, és hosszú távon mérsékelheti az elhízással összefüggő morbiditást.

A szívrehabilitáció kezdetén rutinszerűen gyűjtött adatok alapján már korán azonosíthatók azok a betegek, akik várhatóan nem fognak reagálni a standard tréningre.

A fejlesztés lehetőséget teremthet arra, hogy amputált betegek visszanyerjék a tapintás élményét a protézisükön keresztül.

Az új molekula nem a bevitt energia mérséklésével, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül csökkenti a testsúlyt.

A dohányzás erőteljesen növeli a hirtelen szívhalál kockázatát, de a leszokást követő idő előrehaladtával a rizikó csökken.

Az endotrofin szintjének változása feltárhatja, hogyan befolyásolja a hízás és a fogyás az anyagcsere egészségét.