Az anorexia nervosára jellemző testképzavar és extrém kalóriabevitel-meg­szorítás sokszor súlyos klinikai tüneteket okoz, hosszan tartó kórházi ellá­tást igényel. Célunk olyan pszichobiológiai elméletek ismertetése, melyek segítenek e kórkép komplex hátterének megértésében.

Ismét egy pszichiátriai témájú számot tart a kezében (vagy éppen böngészik) az Olvasó. Szándékunk szerint olyan témá­kat szeretnénk körüljárni, amelyek fontosak és érdekesek lehetnek a nem pszichiáter olvasók számára is. Fontos tudnunk, hogy a pszichiátria változik: nemcsak a terápiák fejlődnek éppen olyan gyorsan, mint a me­dicina egyéb területein, hanem változik a pszichiátriai epidemiológia is: bizonyos kórformák gyakorisága csökken (ilyen például a klasszikus konverziós zavar), másoké nő, új, korábban ritkább patológiás visel­kedésformák válnak egyre gyakoribbá. A helyzet kedvezőtlen, mert a pszichiátriai zavarok száma, népegészségügyi jelentő­sége és társadalmi terhei egyaránt nőnek a XXI. században, sok kórkép esetén pedig gyakoribbak a súlyosabb lefolyású esetek. Mindez természetesen „átgyűrűzik” a társ­szakmákba is, ezért is fontos lehet bizonyos pszichiátriai zavarok legalább vázlatos is­merete az általános orvoslásban.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Serdülőknél egyértelmű összefüggést tártak fel a közösségi médiahasználat és a táplálkozási zavarok között.

A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

Az obez páciensek iránti előfeltevések gyakran ellenérzéseket szülnek a szakemberekben és az empatikus ellátás akadályát képezik. Az indokolatlan gondolatok felismerése és átkeretezése elősegíti a hatékonyság növelését az életmódváltás támogatásában.

Az alacsony kockázatú, korai méhnyakrákban nem kell radikális méheltávolítást végezni a SHAPE vizsgálat szerint biztonságos opció a részleges hiszterektómia.

Az asztmás kamaszok egyedi kihívásokkal néznek szembe, amelyeket tovább súlyosbít a testkép, az önazonosság megteremtése, a kortárs el­fogadás iránti igény és a kockázatvállaló magatartás. A serdülő fejlődési stádiumának megértése segíthet az asztma kockázati tényezőinek és az átvezető felnőttellátásba irányítás koordinációjában.

A humán szexualitás komplex folyamat, amelyre egyaránt hatással lehet­nek szomatikus, pszichés, párkapcsolati és kulturális tényezők. Ennek az áttekintő tanulmánynak a célja a szexuális zavarok kialakulásában szerepet játszó nem szomatikus faktorok bemutatása, a diagnosztika folyamatá­nak ismertetése, továbbá a valamennyi orvos által használható kezelési módszerek és a speciális pszichoterápiás kezelési lehetőségek áttekintése.

Egyre több szempontból kerül szóba napjainkban az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma, az elhízás és az ahhoz kapcsolódó stigmatizáció.