Az autoimmun hepatitis ismeretlen eredetű, immunmediált gyulladásos májbetegség. Kialakulásában kulcsszerepet játszik genetikailag hajlamos egyéneknél a környezeti tényezők hatására, a T-regulátor sejt elégtelen funkciója következtében a  hepatocyták elleni öntolerancia elvesztése és a szövetkárosító autoimmun reakció. Emelkedett transzaminázszint, autoantitestek, magas szérum-IgG-szint, hisztológiában interface hepatitis, lymphoplazmasejtes infiltráció jellemzi. Döntően középkorú nők betegsége, de bármely életkorban előfordul. Évekig tünetmentes lehet, és jelentkezhet súlyos akut vagy krónikus hepatitis, illetve „kriptogén” cirrózis képében. A kórlefolyás igen nagy egyéni változatosságot mutathat, jellemzően fellángolásokkal és spontán remissziókkal járhat.

A Fierce Pharma minden évben összeállítja a legnagyobb árbevételű gyógyszeripari vállalatok listáját. A mostani sorrend a 2022-es teljes év forgalmi adatain alapul, amelyben 2021-hez hasonlóan a COVID-19 járvány komoly szerepet játszott.

A standard kemoterápiához képest sokkal kedvezőbb teljes túlélést (OS) mutatott a durvalumab-tremelimumab kombináció nem-kissejtes tüdőrák kezelésében.

Az immunellenőrzőpont-gátlás mint terápiás lehetőség, forradalmian átalakította a mismatch-repair deficiens (dMMR)/mikroszatellita instabil (MSI-H) metasztatikus colorectalis rákok (mCRC) kezelését. A közleményben áttekintjük a CRC kezelésében alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók (Immune checkpoint inhibitor, ICI) klinikai vizsgálati eredményeit, haté­konyságát és indikációit.

A platina alapú kemoterápia mellé adott két immun-ellenőrzőpont gátló meghosszabbítja a túlélést áttétes, nem kissejtes tüdőrákban.

A kissejtes tüdőrák a tüdő rosszindulatú megbetegedéseinek 10–15%-át teszi ki. Az első vonalas gyógyszeres terápiában több mint harminc éve nincs előrelépés, a platina–etopozid kezelés a standard. Két fontos, lezá­rult harmadik fázisú klinikai vizsgálat is igazolta előrehaladott stádiumú betegség esetén azt, hogy az immunterápia kombinálása a hagyományos platina–etopozid kezeléssel egyértelmű terápiás előnnyel jár (IMpower133, CASPIAN), összevetve a standard kemoterápiás metódussal első terápiás vonalban. Az IMpower133-as vizsgálat részletes ismertetésével a már be­fogadott indikációval rendelkező PD-L1-inhibitor atezolizumabkezelés hatékonysági analízisére fókuszálunk.

Az onkokardiológia vagy kardioonkológia viszonylag új orvostudományi terület, mely több szakma – elsősorban az onkológia, hematológia és kar­diológia – integrált együttműködésén alapul. Kialakulását hosszú folyamat előzte meg. Kezdetben az onkokardiológiai együttműködés elsősorban az antraciklintartalmú kezelések mindenki által jól ismert kardiotoxikus mellékhatásainak felismerésére, követésére, illetve megelőzésére szolgált.

Ismét bebizonyosodott, hogy kiterjedt kissejtes tüdőrákban a standard kemoterápia mellé adott PD-L1 gátló meghosszabbítja a betegek túlélését.

Egy nemzetközi kutatásban igazolták, hogy az immun-ellenőrzőpont gátlók kétszer olyan hatásosak a férfiak szolid daganataiban, mint a nők azonos típusú daganatai esetén.

Az immunterápia modern hatóanyagainak, mint az immunellenőrzési pontokon ható PD-1-(nivolumab, pembrolizumab) és PD-L1- (atezolizumab, avelumab, durvalumab) blokkolóknak a megjelenésével új lehetőségek nyíltak a lokálisan előrehaladott és áttétes uroteliális tumoros betegek kezelésében. A napjainkig publikált eredmények alapján hatékony terápiás opciót jelentenek platinakezelés utáni progresszió esetén másod- és többed-, valamint ciszplatinra alkalmatlan betegeknél első vonalban is. A betegek túlélésének és a tumorválasz időtartamának eredményei igen biztatóak, hatékonyabbnak látszanak az adott stádiumokban eddig alkalmazott kemoterápiás szerek publikált adatainál. Toxicitási profiljuk általánosságban ugyancsak kedvezőbbnek tűnik. Az immunrendszeri eredetű mellékhatások előfordulása ritka, azok felismerése és menedzselése felkészültséget és multidiszciplináris gondolkodást igényel. A folyamatban levő vizsgálatok értékelik az új szerek más hatáspontú (pl. CTLA-4-gátló ipilimumab, tremelimumab vagy kemoterápiás) készítményekkel történő kombinációs eredményeit, valamint prediktív biomarkerek azonosítását a hatékonyság további fokozása céljából. Összefoglalónkban az immunterápiás hatóanyagok eddig publikált adatait foglaltuk össze uroteliális daganatok kezelésében, valamint rövid áttekintést adunk a folyamatban levő klinikai vizsgálatokról. Magy Onkol
61:139–146, 2017

Kulcsszavak: uroteliális hólyagdaganat, PD-1/PD-L1 gátlók, atezolizumab, nivolumab, pembrolizumab