Míg az immunterápiás fejlesztések eddig elsősorban a T-sejtekre összpontosítottak, lehet, hogy a B-sejtek egy csoportja hoz majd áttörést.

Napjaink egyik leggyakrabban kutatott témája mind a gasztroenterológia, mind egyéb társszakmák területén a mikrobiom és az intesztinális barrier szerepe a szervezet egészséges homeosztázisának fenntartásában. A mikrobiom egyensúlyának megbomlásával, a barrier szerkezeti válto­zásával, sérülésével a bélfal áteresztőképessége, permeabilitása fokozódik, ami az úgynevezett „szivárgó bél szindróma” vagy „áteresztő bél szindróma” („leaky gut” szindróma) kialakulásához vezet. Jelen tudásunk szerint ezen kórállapot – a kellemetlen szubjektív tüneteken túl – számos egyéb beteg­ség kialakulásában is szerepet játszhat. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a kórkép patológiai hátterét, következményeit, és áttekintjük a lehetséges kezelési, illetve megelőzési stratégiákat.

A tumor mikrokörnyezetét változtatja meg az új eljárás, ami hatékonyabb kemoterápiát eredményez.

A CTLA-4 hatóanyagok hozzáadása egy bizonyos betegcsoportban letörheti a tumorok terápiarezisztenciáját.

Az elhaló tumorsejtek által felszabadított interleukin-alfa blokkolása kedvezőbb mikrokörnyezetet teremt az immunrendszer T-sejtjei számára.

Többféle szisztémás elváltozást okoz a tripla negatív emlőrák egy új vizsgálat eredményei szerint.

Asszociációt figyeltek meg egy gyakori bőrgomba jelenléte és emlőrákos tumorok gyorsabb növekedése között.

Az új technikával szolid tumorok ellen is hatékony T-sejtes terápiák fejleszthetők.

Az eddigi eredmények szerint az EphA3 célpontú CAR-T sejtes kezelések forradalmasíthatják az agydaganatok kezelésének eszköztárát.

A perifériás szövetekben található szövetrezidens memória T-sejtek jelentősen befolyásolják a nem kissejtes tüdőrákos betegek prognózisát.