Az amerikai Ludwig Cancer Research intézet kutatói két olyan cikket is közöltek a Cell folyóiratban, amelyek a neutrofilek szerepével foglalkoztak. Korábbi ismereteink szerint amennyiben ezek az immunsejtek a tumorok mikrokörnyezetében nagy számban fordulnak elő, az rendszerint igen rossz prognózist jelent, ám a mostani kutatások szerint a neutrofilek igen fontos szerepet játszhatnak a daganatos betegségek immunterápiájában.
Míg korábban úgy gondolták, hogy az emberi szervezetben megjelenő rákos daganatok sterilek, kiderült, hogy növekedésüket és a metasztázist a ráktípusra jellemző egyedi mikrobiom segítheti elő.
Néhány újdonságról: atezolizumab és bevacizumab kombinációjával a túlélés meghosszabbítható az újonnan diagnosztizált hepatocelluláris carcinomás betegeknél; a túlélés hosszabb, mint ami a jelenlegi standard nexavarral elérhető. Mesotheliomás betegeknél, akik megelőző platina alapú kemoterápia mellett progrediáltak, pembrolizumabbal ugyanolyan eredményt értek el, mint konvencionális kemoterápiával, a tumorválaszt mutató esetek száma több, mint amit kemoterápiánál tapasztaltak. Endometrium carcinomákban a lenvatinib és a pembrolizumab kombinációjával ígéretesek az eredmények. Az axitinib és a pembrolizumab új első vonalbeli kezelés vesesejtes carcinomákban. A GEJ tumorokban az ún. Dickkopf-1 fehérje kifejezett jelenléte prediktív értékkel bír a pembrolizumabkezelés hatékonyságát tekintve.
Az immunterápia számos daganattípusban egyre sikeresebb kezelési lehetőség. Az immunellenőrzőpont-gátló antitestek klinikai hatékonyságának ellenére csak a betegek egy részénél tapasztalhatunk tartós előnyt, ami a tumorimmunitással kapcsolatos szélesebb körű ismereteket tesz szükségessé. Az immunitást a tumor és annak mikrokörnyezete, a beteg jellemzői, illetve a környezeti faktorok együttese befolyásolja, vezérelve a daganatellenes válasz erősségét és idejét. Az ún. forró tumorok esetén az immunterápiára adott válasz kedvezőbb lehet, gyakran hosszan, akár több éven át tarthat, míg a gyengébben immunogén, ún. hideg tumorok többnyire kevésbé reagálnak immunkezelésre. A hatékonyság javításában potenciálisan effektívek a kombinációs lehetőségek. Közleményünkben röviden összefoglaljuk a daganatellenes immunválasz T-sejt-aktivitási szakaszait, az immun-megkerülési mechanizmusokat, a helyreállítást célzó lehetőségeket, továbbá a napjainkban, szelektált tumortípusokban alkalmazott, klinikai hatékonyságot mutató terápiás társításokat. A kombinált immunterápia feltörekvő kezelési lehetőség, mely újszerű kihívásokat és lehetőségeket tartogat a modern onkológia számára. Magy Onkol 63:209-216, 2019
Immunonkológiai Mozaik Immunonkológiai Mozaik 1. évfolyam 2. szám
OTSZ Online >> Immunonkológiai Mozaik
2017-02-20
A tumorimmunológiai ismeretekben az utóbbi 30 évben bekövetkezett jelentős előrelépés vezetett a napjainkban egyre inkább tért hódító új immunterápiás ágensek kifejlesztéséhez. Az ezzel párhuzamosan folyó genomikai vizsgálatok pedig több daganattípusban azonosítottak a tumorgenezist irányító onkogén mutációkat. Ez elvezetett a személyre szabott, precíziós medicina korszakába, melyben a betegek a tumoruk mutációs státuszán alapuló specifikus, molekulárisan célzott szerrel kezelhetők. A célzott terápiákkal magas válaszarány érhető el, de a betegek nagy részében egy idő után rezisztencia alakul ki. Az immunterápiák ugyanakkor tartós betegségkontrollt képesek előidézni, mely hosszú távú, kezelésmentes túlélést eredményez egyes betegekben.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.