Előszó Francine H. Einstein, MD, Irwin R. Merkatz, MD A bronxi (New York) Montefiore Medical Center, illetve Albert Einstein College of Medicine a Nemzeti Köldökzsinórvér Program keretén belül gyűjti a köldökzsinórvérmintákat. A köldökzsinórvér-adományozás hozzájárul az életveszélyes betegségben szenvedő, kezelésre szoruló, de megfelelő csontvelődonorral nem rendelkező betegek számára elérhető allogén őssejtállomány bővüléséhez. A köz számára adományozott köldökzsinórvér- mintákat jelenleg egy 23 ország 36 nonprofit vérbankjából álló nemzetközi hálózatban tárolják, amely immunológiailag nem elkötelezett haemopoeticus őssejteket biztosít rosszindulatú daganatok, csontvelő-elégtelenség és öröklött anyagcsere-betegségek kezelésének részét képező transzplantáció céljára. Ezenkívül a legtöbb közbank lehetőséget nyújt olyan betegek testvéreitől az irányított mintagyűjtésre, akik a jövőben nagy eséllyel őssejt-transzplantációra szorulnak (ilyenek például a leukaemiás gyermekek, ahol a betegség kiújulása esetén allogén transzplantáció szükséges), amennyiben a szülés olyan kórházban történik, amely gyűjtőhely is egyben. Kommentár: Prof. dr. Sarkadi Balázs A Contemporary Obstetrics and Gynecology folyóiratban megjelent összefoglaló rendkívül fontos kérdés, a köldökzsinórvér- (KZSV) őssejt bankolás nőgyógyászati, szülészeti vonatkozásait tárgyalja. Ugyanakkor nagyon hasznos áttekintését adja a modern szervátültetésben kulcsfontosságúvá váló KZSVfelhasználás, -gyűjtés és -tárolás alapjainak és módszereinek.   Érdemes kiemelni a cikkből azt a talán még alig ismert tényt, hogy mára több mint tízezer (!) beteg őssejtátültetésénél használtak KZSV-őssejteket. Ahhoz képest, hogy az első ilyen sikeres transzplantációt csak 1988-ban végezték, e rendkívül nagy és folyamatosan emelkedő szám jól mutatja a készítmény egyre szélesebb gyakorlati felhasználását. A cikk részletesen elemzi a KZSV-őssejtek legfontosabb előnyeit a hagyományosan alkalmazott csontvelői vagy perifériás őssejtekkel szemben: könnyen és invazív orvosi beavatkozás nélkül kinyerhető, meglévő bankokból azonnal felhasználható, immunológiai, szövetegyezés szempontjából szélesebb körben alkalmazható őssejtkészítmény áll így rendelkezésre. A közlemény bemutatja a felhasználási javallatokat, amelyek ma már több mint 70 betegségben érvényesülnek, de kitér a jelen kutatások alapján várható jövőbeni gyógyítási lehetőségekre is.

  Bevezetés  A hemodializált betegek a hepatitis C vírus (HCV) okozta fertőzések szempontjából fokozottan veszélyeztetettek. A vérbankok 1992-ben kezdték meg az anti-HCV rutinszerű szűrését. Ez, valamint az erythropoetin bevezetése a poszttranszfúziós HCV-fertőzés kockázatának jelentős csökkenését eredményezte [1]. A kutatások ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a HCV éves incidenciája a műveseállomásokon továbbra is 1,9%-ig terjed [2,3]. Napjainkban e megbetegedés jobbára nozokomiális fertőzés következménye, előfordulása pedig gyorsan csökkenthető, ha a hemodialízist végző személyzet következetesen tartja magát az általános óvintézkedésekhez [4].   A HCV-infekció kedvezőtlenül befolyásolja a végstádiumú vesebetegségben (ESRD, end-stage renal disease) szenvedők kilátásait [5]. Tanulmányok igazolják, hogy a HCVfertőzöttek túlélése vesetranszplantációt követően rosszabb, mint az anti-HCV negatív betegeké [6,7].   Bár az akut HCV-fertőzés tünetmentes vagy tünetszegény, nem uraemiás betegek körében az esetek 50–84%- ában idült formába megy át [8], míg a krónikus veseelégtelenség miatt hemodializált betegek esetében ennek aránya meghaladja a 90%-ot