Az adjuváns everolimus nem javítja sem a kiújulásmentes sem a teljes túlélést a nem tiszta sejtes vesesejtes karcinóma papilláris és kromofób altípusában.

A lokalizált vesedaganat sebészeti eltávolítása kuratív lehet, azonban a be­tegek egy részénél a betegség kiújul. A betegek egy másik csoportjánál, mivel a tumor hosszabb ideig tünetmentesen növekszik, a betegséget már eleve lokálisan kiterjedt vagy áttétes formában fedezik fel. Az előrehala­dott vesedaganat természetes lefolyása változatos képet mutat a néhány hónapostól a többéves vagy akár évtizedes túlélésig, a betegség biológiája, kiterjedése, illetve a terápiára adott választól függően. Az alábbi össze­foglalóban a veserák modern kezelésének alapjául szolgáló, legfontosabb klinikai vizsgálatok eredményét ismertetem.

Egy idős vesetumoros beteg esetét mutatjuk be, melyben az első vonalbeli kezelés ellenére jelentkező progresszió miatt cabozantinibterápiára váltot­tunk. A csontáttétek miatt radioterápiával is kiegészített második vonalbeli kezelés a betegség stabilizálódását eredményezte, a beteg állapota jelenleg hosszabb távon is jól kézben tartható.

Vesesejtes karcinómában szenvedők tirozin-kináz-gátló kezelésének megszakítása nem rövidíti meg a betegek túlélését.

A gerinc áttéteinek kezelése óriási kihívás, de jelentősen fejlődött mind az onkológiai, mind a sebészi kezelés. A megnövekedett számú, degeneratív okból végzett gerincműtétek tapasztalatait a gerincsebészek a szintén megnövekedett mennyiségű, daganatos okból végzett gerincműtétek során kamatoztatják. A műtéti indikáció felállítása legalább akkora kihívás, mint maga a műtét, ehhez objektív pontrendszerek sokasága áll rendelkezésre. A veserák áttétei kevésbé sugárérzékenyek, emiatt még fontosabb a körültekintően elvégzett műtét. Rövid összefoglalónkban a tüneteket, a kivizsgálást, a használatos pontrendszereket és a műtéti lehetőségeket tekintjük át.

Az első cikkek a robotasszisztált vesedaganat-reszekció elvégzéséről 2004-ben jelentek meg. Az évek alatt az indikációk egyre bővültek, lehetővé téve komplex vesedaganatok eltávolítását robotasszisztált technikával. A minimálinvazív technika megválasztásánál jelentős szempont a daganat teljes reszekciója, a vesefunkció maximális védelme, és a komplikációk elkerülése. A Da Vinci robotsebészeti rendszert Magyarországon először a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban és az Országos Onkológiai Intézetben építették ki. Az első robotsebészeti műtétre az Onkológiai Intézetben 2022. január 21-én, majd ezt követően a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban január 29-én került sor. Vesetumorműtétek elvégzésére hazánkban eddig a nyitott műtétek mellett egyedül a laparoszkópos eljárás volt elérhető. Osztályunkon rövid, egyéves robotsebészeti tapasztalatok alátámasztják a nemzetközi irodalom eredményeit, amelyek szerint a robotasszisztált parciális nefrektómia kiváló és biztonságos minimálinvazív eljárás. A robotika bevezetésével a magasabb szintű precizitás és mozgásszabadság új lehetőségeket teremt az eddig nyitott, illetve laparoszkópos vesetumorműtétekhez képest.

Napjainkban egyre több tünetmentes vesedaganat felfedezésére kerül sor, köszönhetően a rutin képalkotó vizsgálatok növekvő számának. A gócok karakterizálása sokszor csak perkután vesebiopsziával lehetséges, amelynek segítségével elkülöníthetjük a benignus elváltozásokat. Az igazolt, T1 stádiumú vesesejtes rák potenciálisan gyógyítható parciális nefrektómia mellett termoablációk segítségével is. Erre a célra a leggyakrabban a radiofrekvenciás (RFA), a mikrohullámú (MWA) és a krioabláció (CA) használatos. Mindhárom eljárás eltérő elven működik, más-más előnyökkel. Onkológiai eredményeik kiválóak, noha jelenleg csak korlátozott számú prospektív vizsgálat hasonlítja össze őket a műtéti kezeléssel. Az idejében észlelt, lokális vesesejtes rák mellett a már előrehaladott stádiumú betegségek kezelésében is segítségül hívhatjuk a radiológiai intervenciókat. A veseartéria-embolizáció megelőzheti a sebészi eltávolítást, vagy történhet palliatív célzattal is. Ezen túlmenően a vesesejtes rák hipervaszkularizált metasztázisainak jellemzően preoperatív embolizációja is elvégezhető. Összességében a vesesejtes rák diagnosztizálására, kuratív és palliatív kezelésére, továbbá sebészi beavatkozások támogatására is segítségül hívhatjuk az intervenciós radiológia eszközeit.

A vesesejtes karcinóma (RCC) a leggyakoribb rosszindulatú vesetumor, viszont ez nem önálló betegség, hanem több különböző daganattípus gyűjtőneve. A leggyakoribb és klinikailag a legfontosabb RCC-altípus a világossejtes karcinóma, amelyet optikailag üres citoplazmájú sejtek építenek fel, és a daganatra a VHL gén biallélikus vesztése jellemző, ami a pszeudohipoxiás állapothoz vezet, ezért fokozódik az angiogenezis és a sejtek proliferációja. Gyakori altípusok még a papilláris karcinóma és kromofób karcinóma. Előbbire a papilláris megjelenés és a cMET érintettsége, utóbbira az eozinofil tumorsejtek és számos kromoszóma elvesztése jellemző. A három altípus együtt a veserákok 90-95%- áért felelős. A fennmaradó esetekben ritka daganattípusok azonosíthatók, amelyek gyakran karakterisztikus immunhisztokémiai és genetikai eltérésekkel vagy sajátos klinikai megjelenéssel jellemezhetők. Az RCC altípusának pontos meghatározása egyelőre csak prognosztikai jelentőségű, és az egyes altípusokhoz speciális terápia még nem kapcsolódik. Viszont a jövőben megjelenhetnek szövettani típushoz társítható kezelések, ezért a napi leletezésnek az aktuális ajánlások szerint kell történnie.

Egy új tanulmány szerint a genomiális szekvenálás módot adhat az adjuváns terápia rétegződésének finomítására a reszekált lokalizált világos sejtes vesesejtes rákban (ccRCC) szenvedő betegeknél.

Egyre több adat bizonyítja, hogy a vesesejtes veserák különféle formáiban egyaránt hatásosnak és látszik és javítja a túlélést az immunellenőrzőpont gátló kezelés.