Kísérlet a prosztatarák progressziójának leállítására
A tumorsejtek növekedéséra és áttétképződésére irányuló parancsot állítja le az új módszer.
- Új vérteszt többféle daganatos betegség korai felismerésére
- Mennyire hasznosak a keringő tumorsejtek a korai diagnózisban?
- Folyadékbiopsziából végzett vizsgálatok jelentősége szolid tumorok esetén
- A hepatocelluláris carcinoma folyadékbiopsziája
- Folyadékbiopszia a rosszindulatú daganatok diagnosztikájában: alkalmazási területek, kilátások és korlátok
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban január 15-én jelent meg a Melbourne székhelyű Monash University kutatóinak cikke, amelyben azt írják le, hogyan lehet „kikapcsolni” egy olyan molekulát, amelyet prosztatarákban az egyik főbűnösnek tekintenek, de a tüdő- és veserákkal is asszociálható.
Ez a „sötét molekula” - vagyis inkább eddig kevéssé tanulmányozott molekula - a PSKH1 (Protein Serine Kinase H1), és elsősorban a tumorok progressziójával és áttétképződésével hozható összefüggésbe, ám eddig nem volt ismert, milyen mechanizmusokon keresztül váltja ki ezeket a hatásokat. A mostani vizsgálatban a kutatóknak azt sikerült feltárniuk, hogyan aktiválódik (vagy „kapcsol be”) a PSKH1, és ami talán még fontosabb: hogyan kapcsol ki.
A közölt eredmények szerint a PSKH1 szignálmolekula akkor kapcsol be, amikor egy kalmodulin nevű fehérjéhez kötődik, és kikapcsol, amikor egy retikulokalbin nevű proteinhez kapcsolódik. Dr. John Scott, a cikk első szerzője ezt a jelátviteli tevékenységet „a sejtjeinkben zajló egyensúlyozásként” írja le:
”A daganatok azért alakulnak ki, mert a sejtek figyelmen kívül hagyják a normális jeleket, amelyek azt mondják nekik, hogy ideje leállítani a növekedést, vagy hogy ideje lenne meghalni. Amikor egy jelzőmolekula, mint például a PSKH1, kölcsönhatásba lép bizonyos fehérjékkel a sejtfelszínen, ez a kötődés olyan események láncolatát indítja el, amelyek felerősíthetik a sejtek aktivitását, és daganatok kialakulásához vezethetnek. Most, hogy többet tudunk a PSKH1 „be” és „ki” állapotát irányító fehérjékről, elkezdhetjük olyan új gyógyszerek kifejlesztését, amelyek ezt a molekulát célozzák, ezzel végső soron javíthatjuk a prosztata és más rákos megbetegedések terápiáját.
Becslések szerint 2024-ben a prosztatarák volt a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés a férfiak körében, Ausztráliában pedig összességében is (mindkét nemet beleértve). Az olyan kezelések, mint a hormonterápia és a kemoterápia hatékonyak lehetnek, a mellékhatások azonban gyakran igen súlyosak.
A kutatók célja, hogy most megszerzett új információkat jobb, célzottabb terápiás megközelítések kifejlesztésére használják fel.
“A PSKH1 kikapcsolása lényegében azt jelenti, hogy képesek vagyunk megállítani az érintett rákos megbetegedések progresszióját, ezzel a lehetőségek teljesen új tárházát nyithatjuk meg az innovatív gyógyszerek kifejlesztése terén” - összegzett James Murphy professzor, a cikk társszerzője. „Innentől kezdve az a célunk, hogy feltárjuk, hogyan kezdhetjük meg új, hatékony, kevesebb mellékhatással járó terápiák kifejlesztését.”
A vizsgálat most közölt konkrét eredményein felül a további kutatások szempontjából érdekes lehet az is, hogy a PSKH1 be- és kikapcsolásának mechanizmusait megértve a módszer más molekulákra is alkalmazható, így van esély arra, hogy a tanulmány eredményei más rákos megbetegedésekre is kiterjeszthetőnek bizonyulnak.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Scientists uncover method to halt key driver of prostate and other cancers
PSKH1 kinase activity is differentially modulated via allosteric binding of Ca2+ sensor proteins
Irodalmi hivatkozás:
Christopher R. Horne et al, PSKH1 kinase activity is differentially modulated via allosteric binding of Ca2+ sensor proteins, Proceedings of the National Academy of Sciences (2025). DOI: 10.1073/pnas.2420961122