Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 32
#21
Orvostovábbképző Szemle XIX. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2012-04-13

A „globális felmelegedés” jelentős egészségkárosodással fenyeget minden embert, minden országot. Fel kell készülnünk az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésére, a fertőzések terjedésére, a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés okozta népjóléti vészhelyzetekre. A levegő minőségének romlása növelheti a morbiditást és a mortalitást. Mindez először és elsősorban a sérülékeny populációkat – gyerekeket, idősebbeket, szegényeket – fogja sújtani. A családorvosoknak szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében. Felvilágosítással és példamutatással ösztönözzék betegeiket arra, hogy kevesebb vörös húst fogyasszanak és lehetőleg gyalog vagy biciklin közlekedjenek. A rendelők és kórházak energiahatékonyságát javíthatja az újrahasznosítás, a nem használt berendezések és a világítás lekapcsolása.

#22
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle XVI. évf. 5. szám
OTSZ Online
2011-12-13
Epidemiológia
Hazánkban a varicella a leggyakoribb bejelentésre kötelezett fertőző betegség. 2009-ben 40460 megbetegedés történt, ez több mint a 2. (enteritis infectiosa: 29 878) és a 3. (Campylobacteriosis: 6583) leggyakoribb jelentendő fertőzés együttvéve. Népegészségügyi problémát a 80–90%-os kontagiozitás, a komplikációk, a rizikócsoportok fertőzései és a herpes zoster okoz.
#23
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle XV. évf. 4. szám
OTSZ Online
2010-12-22

A gyermekkori gyulladásos bélbetegség (IBD: inflammatory bowel disease) incidenciája, különösen a Crohn-betegségé a nemzetközi felmérések alapján egyre növekszik. Az összes IBD-eset 10–25 százaléka gyermekkorban vagy serdülőkorban kerül kórismézésre.

#24
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle XV. évf. 3. szám
OTSZ Online
2010-10-28

Mindennapi orvosi gyakorlatunkban, ha egy gyermek oedema tüneteivel érkezik, akkor lokalizált oedema esetében elsősorban allergiás reakcióra gondolunk, míg generalizált oedema esetén leginkább szívelégtelenség vagy vesebetegség gyanúja merül fel bennünk.

#25
Orvostovábbképző Szemle XVII. évf. 10. szám
OTSZ Online >> Bőrgyógyászat
2010-10-07

Régóta tudjuk, hogy a clindamycin szerepet játszik a Clostridium difficile által okozott hasmenések (CDAD) kialakulásában, de új szempont a fluorokinolonok terjedő használata a kórházi és a járóbeteg-ellátásban.

#26
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle XV. évf.1. szám
OTSZ Online
2010-04-15

A kisdedkori friss véres széklet (hematokézia) differenciáldiagnosztikája komoly feladat a háziorvos és a klinikus számára egyaránt. Infekció, polip, obstipáció-fissura, Meckel-diverticulum, allergiáseosinophil colitis a leggyakrabban előforduló kórképek.

#27
Orvostovábbképző Szemle XV. évf.11. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2008-11-01

Az Egyesült Államokban évente több millióra tehető a macskával, kutyával vagy egyéb kisállatokkal való érintkezés kapcsán kialakuló fertőzések száma. Súlyosságuk az önmaguktól rendeződő állapotoktól az életet veszélyeztető szisztémás betegségekig terjed. A terhesség alatt jelentkező toxoplasmosis súlyos kongenitális infekció forrása lehet. A házi kedvencektől eredő gombafertőzések fő megjelenési formája a tinea corporis/capitis. A baktériumok közül elsősorban a Campylobacter és a Salmonella betegíti meg a kisállatok gazdáit. A házi kedvencek ízeltlábúak által terjesztett (pl. rühösség) vagy vírusos betegségek (pl. veszettség) köztes gazdái is lehetnek. A kisállat fertőzéses betegsége lokális vektorokra és endémiás állapotokra hívhatja fel a figyelmet (pl. Lyme-kór veszélyét jelezheti). A megelőzés érdekében fontos az alapos kézmosás, az állattartásból származó hulladék megfelelő kezelése, az állatok fertőzéseinek felismerése és kezelése. Fontos, hogy párbeszéd alakuljon ki a háziorvos és az állatorvos között.

#28
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás X. évf.3. szám
OTSZ Online
2006-05-01
Rutinvizsgálatokkal kórokozó a fertőző bélbetegségek eseteinek csupán felében mutatható ki. Egyre több adat utal arra, hogy ezekért az esetekért a C. jejunitól és C. colitól eltérő Campylobacter-fajok tehetők felelőssé, az epidemiológiai vizsgálatok alapján azonban nem bizonyos, hogy ezek a szokatlan Campylobacter-fajok valóban patogének- e. Különösen igaz ez olyan organizmusokra, mint a C. consisus, melynek rutinszerű felismerését és azonosítását célzó módszerek egyelőre tökéletlenek. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a C. concisus heterogén populáció, és az előzetes eredmények szerint a különböző típusok patogenitása is eltérő. A C. concisus fertőzés emberi egészségre gyakorolt hatásának meghatározásához ezek miatt további vizsgálatokra és elkülönítő genotipizálási módszerek szükségesek.
#29
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás X. évf.3. szám
OTSZ Online
2006-05-01
Bevezetés  A funkcionális bélbetegségek (functional gastrointestinal disorders; FGIDs), így az irritábilis bél szindróma (IBS) a gasztrointesztinális rendszer gyakran előforduló, jóindulatú megbetegedései. A funkcionális bélbetegségek igen jelentős morbiditásért felelősek, és a betegek életminőségének kifejezett romlását okozzák [1,2], nem csekély terhet róva ezzel az egészségbiztosítóra és a munkáltatókra [3,4]. A funkcionális bélbetegségek multifaktoriális kórképek, melyek fiatalabb életkorban [5,6], nők körében [6,7], valamint egyes pszichés tünetcsoportok – szorongás és depresszió – esetén gyakoribbak [8,9]. Irritábilis bél szindróma kialakulását a betegek 7–32%- ában korábban zajlott gastroenteritis is okozhatja [10–15]. A posztinfektív irritábilis bél szindróma (PI IBS) jelentőségét az adja, hogy modellként szolgál a funkcionális bélbetegségek etiológiai faktorainak tanulmányozásához. A posztinfektív irritábilis bél szindróma más modelljei rávilágítottak a pszichológiai és szociális tényezők, valamint a bélnyálkahártyában zajló szubklinikai gyulladás jelentőségére. A témában kiemelendő Gwee és mtsai közleménye, amelyben a korábbi életesemények, a szorongás és a depresszió, valamint a posztinfektív irritábilis bél szindróma kialakulásának összefüggésére mutatnak rá [10,11]. Irritábilis bél szindrómás betegekből származó ileum- illetve vastagbélnyálkahártya biopsziás mintáiban a hízósejtek jelenléte gyulladásos komponensre utal [16,17], és enyhe gyulladás az akut enteritist követő néhány hónapban még kimutatható [11]. A nyálkahártyát érintő gyulladás posztinfektív irritábilis bél szindróma tüneteinek patogenezisében játszott szerepét támasztja alá Spiller és mtsainak közleménye is, amelyben Campylobacter enteritist követően a fertőzés eradikációja ellenére a rectum lamina propriájában a T-lymphocyták számának emelkedését írják le [18].
#30
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás IX. évf.1. szám
OTSZ Online
2005-01-01
Célkitűzés. Korábbi beszámolók szerint a gyulladásos bélbetegség (IBD, inflammatory bowel disease) hasmenéssel járó relapszusai összetéveszthetők enterális fertőzéssel, vagy szövődhetnek azzal, és az ilyen fertőzés megfelelő antibiotikummal történő kezelése kedvező lehet. Újraértékelendő azt a megállapítást, hogy IBD relapszusában ritkán fordul elő enterális fertőzés, és ennek következtében a széklet rutinszerű mikrobiológiai vizsgálata sem ajánlható, az elmúlt öt évben relapszus miatt jelentkező betegek körében megvizsgáltuk az interkurrens infekciók gyakoriságát.  Módszerek. Retrospektív módon, az 1997–2001 közötti időszakra vonatkozóan, összegyűjtöttük az IBD relapszusa kapcsán végzett széklet-mikrobiológiai vizsgálatok eredményeit. A relapszus tényét a szokványos klinikai, szigmoidoszkópos és laboratóriumi kritériumok igazolták.  Eredmények. Az adott időszak alatt 213 betegben 237 alkalommal jelentkezett relapszus. Huszonnégy beteg 25 relapszusa (10,5%) során igazolódott enterális fertőzés; hét betegben az infekció volt az IBD első jele. Clostridium difficile toxint 13 esetben (5,5%) lehetett kimutatni; a másik 12 fertőzés (a relapszusok 5%-a) hátterében Campylobacter-speciesek A gyulladásos bélbetegség (IBD) hasmenéssel járó relapszusai klinikai megjelenésük alapján általában nem különíthetők el enterális fertőzésektől. IBD relapszusaival összefüggésben számos mikroorganizmus előfordulásáról számoltak be; ilyen a Clostridium difficile, a Salmonella-, Shigella- és Campylobacter-speciesek, az enteropatogén Escherichia coli, a cytomegalovirus és az Entamoeba histolytica [1–9]. Az interkurrens fertőzések gyakoriságát és az IBD exacerbációjában végzett mikrobiológiai székletvizsgálat jelentőségét illetően eddig mégsem született egyetértés [2,4,7,10–12]., Entamoeba histolytica (3), Salmonella-speciesek (1), Plesiomonas shigelloides (1), Strongyloides stercoralis (2) és Blastocystis hominis (1) állt. A fertőzés és a kórházi felvétel szükségessége között szoros kapcsolat állt fenn. A C. difficile-nek tulajdonítható 13 relapszus közül tíz fordult elő járóbetegben, heten korábban antibiotikum-kezelésben részesültek, és négyben első ízben jelentkeztek IBD tünetei. Az esetenként kortikoszteroidokkal kiegészített antibiotikus kezelés minden esetben javulást hozott.   A gyulladásos bélbetegség (IBD) hasmenéssel járó relapszusai klinikai megjelenésük alapján általában nem különíthetők el enterális fertőzésektől. IBD relapszusaival összefüggésben számos mikroorganizmus előfordulásáról számoltak be; ilyen a Clostridium difficile, a Salmonella-, Shigella- és Campylobacter-speciesek, az enteropatogén Escherichia coli, a cytomegalovirus és az Entamoeba histolytica [1–9]. Az interkurrens fertőzések gyakoriságát és az IBD exacerbációjában végzett mikrobiológiai székletvizsgálat jelentőségét illetően eddig mégsem született egyetértés [2,4,7,10–12].

blog

Újabban egyre többet hallani, hogy a tehéntej ártalmas: allergiát okoz, autizmushoz, cukorbetegséghez vezet fogyasztása - és még sorolhatnánk a tejnek tulajdonított, de többnyire bizonyítatlan vagy tudományosan cáfolt állításokat.
Bár normális körülmények között nem gondolnám, hogy külön kéne beszélnem arról, hogy ha valami hatásosan megelőz egy betegséget, és közben biztonságos, mindezeket pedig állandó, stabil minőséggel produkálja, akkor azt miért kell alkalmazni – de a védőoltás-ellenesek nem-normális gondolkodásmódja miatt erre is muszáj kitérni.
A nyugat-nílusi vírus, amely akár komoly betegséget is okozhat, az észak-amerikai kontinensen nyáron és ősszel okoz megbetegedéseket, ám úgy tűnik, hogy Olaszország észak keleti részén is ez a vírus bukkant fel.

A Gradenigo-szindróma egy ma már szerencsére nagyon ritka középfülgyulladás-szövődmény, a pars petrosa apexének gyulladása (petrositis apicalis).