A modern életvitel mellett egyre nagyobb valószínűséggel alakulnak ki húgyúti kövek világszerte, főleg a fejlett társadalmakban nő az esetek szá­ma. A mindennapi gyakorlatban egyre nagyobb eséllyel találkozunk az akut veseköves görccsel. Habár a betegek többsége spontán kiüríti a követ, szükséges ismernünk az akut panaszok kezelését, a kövek konzervatív ke­zelésének menetét (a „kőhajtó” kezelést), illetve azt, hogy mikor szükséges a betegeket urológiai szakellátásra utalnunk, és hogy ott milyen kezelési módok jelenthetnek megoldást a panaszaikra. Közleményünkben az ureter-kövek kivizsgálását, konzervatív és műtéti kezelését szeretnénk ismertetni.

Az akut hasi fájdalom oka éppúgy lehet banális, mint életveszélyes. Ha az anamnézis, a fizikális és a laboratóriumi vizsgálat súlyos következmények­kel járó kórkép lehetőségére utal, képalkotó vizsgálatra kerülhet sor. Az American College of Radiology a fájdalom lokalizációjából indul ki klinikai irányelveiben. A jobb felső kvadránsban jelentkező fájdalom esetén az ult­rahang az elsőként választandó vizsgálat. A jobb és a bal alsó kvadránsra lokalizált fájdalom tisztázására CT-t ajánlanak. A hagyományos röntgen­vizsgálat diagnosztikai értéke korlátozott. A CT terjedő alkalmazása kap­csán aggodalmat kelt a sugárterhelés mértéke. Vizsgálják a sugárexpozíció csökkentésének lehetőségeit.

A vizeletvizsgálat alapvető eszköze számos szisztémás és genitourinális betegség kivizsgálásának. Ha mikroszkópos hematúriát gyanítunk, a tesztcsíkkal nyert ered­ményt mikroszkópos vizsgálattal is igazolni kell. Nyilvánvaló ok hiányában a mikro­szkópos hematúria kivizsgálásának része a vesefunkció vizsgálata, a húgyúti kép­alkotás és a cisztoszkópia. Ha sztent van az uréterben, csak vizeletvizsgálat alapján nem állítható fel a húgyúti gyulladás diagnózisa. 

Az Orvostovábbképző Szemle új számának Szimpózium rovata a háziorvosok érdeklődésére számító három, látszólag különböző nefrológiai témát tárgyal. Az első közlemény a háziorvosi gyakorlatban előforduló típusos vizeleteltérésekre hívja fel a figyelmet három esetismertetés kapcsán. Az észlelt vizeleteltéré­seket azonban nemcsak urológiai, ha­nem – mint azt a másik két közlemény is mutatja – örökletes kórképek, pri­mer vagy szisztémás vesebetegségek is okozhatják, amelyek már gyermekkor­ban is megnyilvánulhatnak. A cikkek és kommentárok egyúttal lehetőséget adnak az újabb nefrológiai ismeretek, elsősorban az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) új irányelvének bemu­tatására, elsősorban a hazai háziorvosi gyakorlat szempontjából.

Vesesejtes carcinomában (RCC) régóta a 3 cm-es tumorméretet tekintik szignifikánsnak. Ha a daganat meghaladja ezt a méretet, meredeken emelkedik a stage és a grade besorolás, a multifokális jelleg, az elsődleges áttétek, illetve a relapszusok előfordulási gyakorisága. A komputertomográfia (CT), illetve az ultrahangos képalkotó diagnosztika elterjedése előtt a kis tumorok előfordulási gyakorisága mindössze 5,3% volt, mára ez az arány megötszöröződött: az összes RCC-eset 17,3%-a és az összes I. stádiumú daganat 43,4%-a 3 cm-nél kisebb.

Az American Urological Association frissített ajánlást tett közzé a tünetmentes mik­roszkópos hematúriával kapcsolatosan. A fő okok a húgyutak fertőzése, jóindula­tú prosztatahiperplázia, húgyúti kövesség; 5%-ban áll fenn rosszindulatú húgyúti elváltozás. Ha a mikroszkópos hematúria a szakszerű antibiotikumkezelés után is fennmarad, akkor kivizsgálásra van szükség. Nefrológiai és urológiai kivizsgálást in­dokolnak a vizeletben talált diszmorf vörösvérsejtek, a fehérjevizelés, az emelkedett kreatininszint, a magas vérnyomás. A felső húgyutak multifázisos CT-urográfiával, az alsó húgyutak cisztoszkópiával vizsgálhatók legjobban. Ma már nem javasolják a vi­zeletüledék rutinszerű citológiai vizsgálatát.

Alapvetően fontos, hogy a háziorvos is tisztában legyen a kontrasztanyagok típusaival, kockázataival és ellenjavallataival, valamint azokkal a gyakori klinikai szituációkkal, amikor kontrasztanyagos CT-vizsgálatra van szükség. A CT-technikában többféle kontrasztanyag használatos: orális, intravénás, rektális és intratekális. A kontrasztanyag adásával végzett CT-vizsgálat ellenjavallatai a korábbi kontrasztanyag-reakció, a terhesség, a pajzsmirigybetegség miatti radiojód-kezelés, metformin szedése, illetve krónikus vagy akutan súlyosbodó vesebetegség. A legmegfelelőbb vizsgálómódszer kiválasztásához fontos a klinikus és a radiológus közti kommunikáció.

A húgyhólyagrák a vizelet összegyűjtésére és tárolására szolgáló szerv sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, melynek több típusa ismeretes. A betegség általában azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy vér jelenik meg a vizeletben. Az elváltozás az esetek többségében csak a hólyag belső felszínét borító rétegre korlátozódik. 

Az alábbiakban két pulmonális és extrapulmonális lokalizációjú tbc-s esetet mutatunk be. Az első esetben a beteg neurológiai tüneteinek kivizsgálása vezetett a tuberkulózis felismeréséhez és gyógyításához. A másodikban leromlott általános állapotú pulmonális tbc-s beteg kivizsgálása, kezelése és elvesztése kapcsán szembesültünk azzal, mennyire fulmináns lefolyású is lehet a tbc miliáris formája.