32 éves nőbeteg jelentkezik endokrinológiai vizsgálatra, „mert magas lett a TSH értéke” és a családorvosa azt mondta, „hogy endokrin szakvélemény hiányában, ő nem kezdheti el a kezelést”.

Nem kétséges, hogy az orvostudomány területén napjainkban a legnagyobb megoldásra váró problémát a több mint két éve tartó COVID-19-pandémia je­lenti. Jelen rövid közleményben a szerző a magyarországi COVID-19-járvánnyal kapcsolatos halálozás okait próbálja meg elemezni az egészségügyi ellátórend­szer, illetve a hatósági-járványügyi intézkedések vonatkozásában.

Számos vizsgálatban igazolták, hogy a pandémia kezdete óta nőtt az alkohol-fogyasztás, és a korlátozások miatt az egyedül ivás vált meghatározóvá.  

A magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbi­zalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani. Ehhez egy részletes szakmai véleményt készítettünk, melyben tisztázzuk a harmadik oltás orvosi indokait, kiemeljük a veszélyeztetett csoportokat, ismertetjük a harmadik oltás beadására vonatkozó immunológiai és – egyelőre kevés – empirikus adatot, valamint áttekintjük a nemzetközi gyakorlatot és prioritásokat.

Szakmai vélemény a koronavírus elleni harmadik oltás beadására vonatkozó, július 27-én kiadott hazai eljárásrendről – háttér, kritika és alternatíva

A COVID-19 pandémia során világszerte az egyik legkiterjedtebb probléma az alvászavar, ami hosszú ideig tart és negatívan befolyásolja a fizikai, mentális, és érzelmi állapotot.

Az opioidhasználati zavar krónikus, relabáló kórállapot. Gyógyszeres keze­léssel növelhető a teljes remisszió esélye. A methadon és a buprenorphin opioidagonisták, melyek csökkentik a mortalitást, az opioidhasználatot, a HIV és a hepatitis C vírus transzmisszióját, miközben a terápiás retenciót javítják.

A demencia viselkedési és pszichés tünetei komoly feladat elé állítják a be­teg ellátásában közreműködőket. A nem gyógyszeres kezelés első vonalá­ban a fizikai és lelki stresszorok megszüntetése, a környezet módosítása, a napi rutin kialakítása áll. A kognitív és érzelemorientált beavatkozások, szenzoros stimulációs terápiák, viselkedéskezelési technikák közepesen hatásosak. A kezelőorvos esetenként előírhatja antipszichotikum indiká­ciós körön túli alkalmazását. A tünetek némi javulására a legegyöntetűbb bizonyítékok az aripriprazollal állnak rendelkezésre. A legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig a fokozott mortalitási kockázat és az egyéb nemkívánatos hatások csökkentése végett.

A 2013-as európai hipertóniaajánlásban új, általános célértékeket határoztak meg, figyelembe véve az idős kor és a diabetes mellitus problematikáját. A diagnosztiká­ban előtérbe került a 24 órás vérnyomás-monitorozás és az otthoni vérnyomásmé­rés. A kemény evidencia szintjére emelkedett a kettős RAAS-gátlás korlátozása. Az invazív vérnyomáscsökkentés nagyobb szerephez jutott, de itt a hosszú távú ered­mények még váratnak magukra.

A hipertóniás betegek otthoni vérnyomásmérése számos előnnyel jár: követhető a vérnyomás napon, heéten, hónapon belüli alakulása, a mérés a beteg megszokott környezetében történik, a módszer jól ismételhető, költsége kedvező. Minden, otthoni vérnyomásmérésre alkalmas betegnek orvosi felügyelet mellett oktatásban kell részesülnie.