A monoklonális gammopátiát kiváltó vírus eradikálásával megszakítható az abnormális sejtek termelését aktiváló jelátviteli folyamat.

Az immunglobulinok kimutatásán alapuló egyszerű teszt 90% feletti pontossággal azonosította az SM-et a klinikai vizsgálatok során.

Az intravénás immunglobulinokat (IVIG) a klinikai gyakorlatban évtizedek óta rutinszerűen alkalmazzák szubsztitúciós és immunmoduláló, gyulladás­csökkentő céllal. Az immunglobulin készítmények immunmoduláló hatását számos hematológiai, neurológiai és autoimmun betegségben használják, az IVIG terápia sok esetben az elsőként választható terápiás eljárás. Az indikációs területek bővülése, a növekvő népesség a felhasználási igényt nagymértékben megnövelte, amelyet a plazmaforrások biztosítása és a feldolgozás nem tudott követni, ezért világszerte hiányállapot alakult ki. Az immunglobulinhiány mérséklésében a plazmagyűjtés növelésén túl a felhasználási stratégiák kidolgozása, illetve egyes indikációkban az im­munglobulint helyettesítő módszerek megjelenése segíthet.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

A jelenleg engedéllyel rendelkező irbezartánhoz képest a fázis III PROTECT klinikai vizsgálatban jobb hatásosságot mutatott szparszentán a Berger-kór kezelésében.

A gyulladásos reumatológiai betegségek súlyos, intenzív osztályos keze­lést igénylő szervi tünetekhez vezethetnek. A közelgő szervi elégtelenség korai felismerése rendkívül fontos a kimenetel és a hosszú távú prognózis szempontjából. Ebben a cikkben az intenzív ellátásban számításba veendő szervi megnyilvánulásokat mutatjuk be, szem előtt tartva mind a kórismé­zést, mind pedig a terápiát.

A közlemény bemutatja a monoklonális ellenanyagok nevezéktanának fej­lődéstörténetét, kiemelve azokat a mérföldköveket, amelyek szignifikáns változásokat eszközöltek a nómenklatúra sémában, valamint bemutatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb módosítási javaslatait.

A pandémia másfél éves diagnosztikai evolúciója mára már kitermelte azo­kat a vizsgálati módszereket, amelyek alkalmasak a betegség felismerését, nyomon követését, illetve az aktív immunizálás hatékonyságát támogatni, azonban a laboratóriumi diagnosztika és ipar az elkövetkező időszakban is folyamatosan pótolja az elmaradt klinikai vizsgálatokat, és egyre ponto­sabban lesz képes meghatározni a rendelkezésre álló eszközök, módszerek, reagensek tényleges helyét, szerepét, hasznát.

Egy kis esetszámú  tanulmány azzal a biztató következtetéssel zárult, hogy a MIS-C beteg gyermekek többségében a gyulladásos markerek és a jelentős kardiális eltérések igen gyorsan normalizálódtak.

Mivel a veseglomerulusok gyulladásos elváltozásainak kezelése leginkább korai stádiumban akadályozhatja meg a vesefunkció romlását, a prognózis döntő mértékben a korai diagnózis függvénye. A vizelet laboratóriumi el­téréseinek elemzésekor feltétlenül gondolnunk kell a glomerulonephritis lehetőségére is!