A MIS-C hosszútávú következményei
Egy kis esetszámú tanulmány azzal a biztató következtetéssel zárult, hogy a MIS-C beteg gyermekek többségében a gyulladásos markerek és a jelentős kardiális eltérések igen gyorsan normalizálódtak.
A SARS-CoV-2 fertőzött gyermekek egy részében láz és sokszervi gyulladás alakul ki, sőt egyesek keringési elégtelenség miatt intenzív osztályos ellátásra szorulnak. A tünetek részben átfedést a Kawasaki-szindrómával részben átfedést mutató tünetekkel vagy keringési sokk-kal jellemezhető eseteket a felnőttkori citokinvihart utánzó jellege miatt MIS-C -nek (Multisystem Inflammatory syndrome in Children) definiálták. Leginkább egyfajta spektrumbetegségként tarthatjuk számon, mivel az enyhe, akár spontán gyógyuló esetektől egészen az intenzív osztályos kezelést is igénylő formákban jelentkezhet.
Júliusban a Pediatrics folyóiratban a Columbia University munkatársai először számoltak be arról, hogy a MIC-C miatt kórházi kezelésre szoruló amerikai gyermekek vannak-e hosszú idő múlva is kardiális és immunológiai elváltozásai. A COVID-19 pandémia miatt a Columbia Egyetem Irving Medical Center/New York-Presbyterian Morgan Stanley gyermekkórházban megerősítették a gyermek-ellátást és létrehoztak egy interdiszciplináris járó- és fekvőbeteg MIS-C követési programot a gyermekek kardiális és immunológiai eredményeinek követésére. 2020-ban 45 olyan 21 évesnél fiatalabb COVID-19 fertőzött került centrumukba, akik MIC-C miatt kórházi kezelésre szorultak és közülük 9 hónap után csak 1 gyermeknél észleltek tartósan fennálló enyhe szívműködési zavart.
A gyermekek átlagos életkora 9 év volt, és átlagosan 5 napot töltöttek a kórházban. A kórházból való távozás után az 1-4. héten, majd 1-4. hónapnál és 4-9 (átlagosan 6) hónap múlva ellenőrizték, melyek során kardioechographiás vizsgálatokat végeztek és mérték a gyulladásos markereket. A legtöbb gyermeknek (84%) nem volt alapbetegsége, de a gyermekek 24%-ánál légzési nehézségek jelentek meg és oxigénpótlásra szorultak, 64%-uknál vazodilatációs („disztributív”) sokk állt fenn. 80%-uknál leginkább enyhe kardiális eltérések jelentkeztek és 66%-uk jelentősen lymphopeniásak volt a kórházi felvételkor, a C-reaktív protein, ferritin és D-dimer szintek a gyermekek többségénél (87-98%-ánál) emelkedett volt. A kardiálisan érintett gyermekek 64%-ánál emelkedett a troponin-szint, és 91%-uknál emelkedett az N-terminális pro-brain natriuretic peptid (NT-proBNP) szint is. Ezek a paraméterek a felvétel után hamarosan elérték csúcsértéküket, ezután gyorsan normalizálódtak. A gyermekek 97-100%-ánál a CRP, a troponin és az NT-proBNP már az első kontroll során a normál tartományba került.
Az elbocsájtás utáni 1-4 hétben végzett ellenőrzés során az összes gyermeknél normális koszorúereket találtak és csak 18%-uknál (7 beteg) észleltek a szívultrahanggal enyhe eltéréseket. Ugyanakkor egyharmaduknál (32%) még változatlanul lymphocytosis volt észlelhető, és 24 gyermekből 23-nál emelkedett dupla-negatív T-sejteket mutattak ki, ami a következő (1-4 hónapos) kontrollnál még 96%-ban fennállt. A 4-9 hónapos kontroll során már csak 1 gyermeknél lehetett tartósan enyhe biventrikuláris működési zavart kimutatni, és egy másik gyermeknél enyhe mitrális és tricuspidális billentyű regurgitáció volt észlelhető.
Minden kis beteget szteroiddal és immunglobulinokkal (2 g/kg) kezeltek, de enoxapartint, és kidózisú aszpirin profilaxist is kaptak. A metilprednisolon használata a tünetek súlyosságától függött: enyhe tünetek esetén napi 2 mg/kg-ot adtak, mérsékelt esetekben a kezdő adag 10 mg/kg, majd 2 mg/kg folytatás volt, súlyos esetekben 20-30 mg/ttkg-mal indítottak 1-3 napon keresztül, melyet 2 mg/kg adaggal folytattak. Az „agresszív szteroid használatnak köszönhetően ritkábban észleltünk koszorúér eltérést”. A tanulmány korlátai közé tartozik, hogy megfigyeléses vizsgálat volt, nem vontak le határozott következtetéseket a kezelésről és a betegség kimeneteléről, és a MIS-C definíciója sem volt egységes.
A kettős-negatív T-sejtek jelenléte meglepő, és meglétük valószínűleg a hosszantartó gyulladás utáni gyógyulás sejtpopulációként vélemezhető, de ezt jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatok fogják pontosabban eldönteni.
A tanulmány Dr. Susan Boulter (Geisel School of Medicine at Dartmouth) szerint útmutatást nyújt a klinikusoknak a MIS-C-vel kórházba kerülő betegek kezelésére. Megnyugtató, hogy a sok kardiális eltérés végül nem vezetett halálhoz egyetlen akut esetben sem és a kórházi kezelés rövid, mindössze 5 nap volt. A beteg gyermekeknél sok tünet alakult ki, de ebben a betegcsoportban nem voltak a háttérben egyéb kockázati tényezők, optimizmusra ad okot, hogy a gyermekek a MIS-C-ből általánosságban felépülnek, azonban hosszú távon gondos monitorozást igényelnek: a betegeket évekig kell követni a morbiditás (esetleges kardiális fibrosis, a tűrőképesség és az egyéb elváltozások) és a mortalitás felmérése céljából.
Forrás:
Splete H. Long-term outcome data suggest optimism for patients with MIS-C. Medscape Medical News. July 19, 2021.
Farooqi KM, Chan A, Weller RJ, et al. Longitudinal outcomes for multisystem inflammatory syndrome in children. Pediatrics July 2021, e2021051155; DOI: https://doi.org/10.1542/peds.2021-051155
