Az akut vesekárosodás a glomeruláris filtrációs ráta gyors csökkenésé­vel járó tünetegyüttes. A súlyosság szerinti besorolásnál a vizeletürítés mennyisége és a kreatininszint emelkedése a mérvadó. Etiológiája szerint az akut vesekárosodás lehet prerenális, renális és posztrenális. A kezelés részét képezi a volumenstátusz fenntartása, a folyadékpótlás izotóniás krisztalloidoldattal, a volumentúlterhelés megszüntetése vízhajtókkal, a nefrotoxikus gyógyszerek adásának felfüggesztése, a gyógyszerek dó­zisának a vesefunkcióhoz történő igazítása. Komplex gondozással mérsé­kelhető a kórházi mortalitás és a progresszió kockázata.

A gyulladásos reumatológiai betegségek súlyos, intenzív osztályos keze­lést igénylő szervi tünetekhez vezethetnek. A közelgő szervi elégtelenség korai felismerése rendkívül fontos a kimenetel és a hosszú távú prognózis szempontjából. Ebben a cikkben az intenzív ellátásban számításba veendő szervi megnyilvánulásokat mutatjuk be, szem előtt tartva mind a kórismé­zést, mind pedig a terápiát.

A fertőzéses (infektív) eredetű endokarditisz a szív belső felszínét borító belhártya (endokardium) gyulladása. A fertőzéses eredetű endokarditisz ritka, ám életveszélyes állapotot jelent, mely gyógyulás és túlélés esetén is élethosszig tartó következményeket hagyhat maga után. A betegség el­sősorban a bizonyos szíveltérésekkel vagy műbillentyűvel élő személyeket veszélyezteti. Az IE másik veszélye, hogy kialakulása esetén más szervek vagy szervrendszerek is megbetegedhetnek.

Az új koronavírus, vagy ismertebb nevén a „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2) napjainkig több mint 237 millió meg­betegedést és több mint 4,8 millió ember halálát okozta világszerte. A sú­lyos és kritikus lefolyású „koronavírus betegség 2019” (COVID-19) magas mortalitással járó fertőző betegség. A betegség miatt kórházi ápolásra szoruló betegek között (az enyhe, közepesen súlyos és súlyos kategóriá­ban) a társinfekciók (mind bakteriális, mind virális, mind fungális) aránya alacsony a kórházi osztályos felvételkor.

A COVID-19 már több mint egy éve van velünk, és egyre többet tudunk mind a kórokozóról, mind pedig a betegség lefolyásáról és az idő múltával a betegség rövid és hosszabb távú következményeiről is. Jelen tájékoztatónk az akut betegség lezajlása kapcsán és után előforduló szövődményeket veszi sorra.

Már az elején fontos leszögezni, hogy a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos ismereteink, tapasztalataink folyamatosan bővülnek, változnak. A tájékoztató alapját a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek képezik.

Egy 3. fázisú, randomizált vizsgálatban a standard kezelés mellett adott anakinra jelentősen javította a magas suPAR-szinttel rendelkező COVID-19 betegek gyógyulási esélyét és állapotát.

A COVID-19 már több mint egy éve van velünk, és egyre többet tudunk mind a kórokozóról és a betegség lefolyásáról, mind pedig a betegség rövid és hosszabb távú következményeiről. Jelen tájékoztatónk az akut betegség lezajlása kapcsán és után előforduló szövődményeket veszi sorra. A tájé­koztató alapját a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek képezik.

A prokalcitonin akutfázis-fehérje, amely elsősorban infekciós kórképekben termelődik nagy mennyiségben. Az 1990-es évek óta létfontosságú labo­ratóriumi paraméterré vált. Elsősorban a bakteriális infekciók biomarkere; emelkedett értéke döntő tényező lehet a virális vagy bakteriális eredet kérdésében, egyes kórképeknél az antibiotikum indikálása vagy éppen leállítása függhet a szérumszintjétől, sőt néhol a hemokultúrát kiváltó diagnosztikai eszközt remélik látni benne. Több mint 20 éves „karrierje” után azt hihetnénk, nem tud már újat mutatni, ám az újabb kutatások sze­rint emelkedése nem kizárólag bakteriális infekciókhoz köthető. Akárho­gyan is, mennyiségén fontos klinikai döntések, azaz életek múlhatnak.

Háromból két, sepsisből felgyógyult beteg újonnan kialakult testi vagy lelki károsodásoktól szenved. Kognitív deficit vagy depresszió léphet fel, nehe­zebben boldogul a beteg a mindennapi életben, romlik az életminősége, a munkaképessége csökken. Már az akut kezelés során törekedni kell a következmé­nyek korai felismerésére és kezelésére.

A krónikus vesebetegség jelentős kockázati tényező a COVID-19-fertőzés szövődményei és halálozási aránya szempontjából. A COVID-19 betegség gyakran okoz akut veseelégtelenséget direkt nefrotoxicitás, felborult hemodinamikai egyensúly, citokinvihar és hiperkoagulabilitás útján.