A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívások­kal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rend­szeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekin­tésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.

Az obstruktív alvási apnoe betegség a populáció kb. 5%-át érinti, hazánk­ban kb. 500 000 embert. Jelentőségét a következményes betegségek tár­háza adja. Szerepe van többek között a magas vérnyomás, a szívinfarktus, különféle szívritmuszavarok, az agyi érbetegségek (stroke) kialakulásában. Jellegzetes következménye lehet a fokozott nappali aluszékonyság, és szá­mos, a kognitív működések különféle aspektusait érintő hatás. A kórképpel kapcsolatosan sok új vizsgálati eredmény, információ áll rendelkezésre. A patofiziológia új szempontok szerinti átgondolása hozzájárul a betegség valódi súlyának megértéséhez a következményes kórképek kialakulásában.

Az asthma és a COPD együtt a negyedik leggyakoribb halálok az Egyesült Ál­lamokban. A két betegséget nehéz megkülönböztetni egymástól; a pontos diagnózishoz spirometriára van szükség. Asthmát akkor állapítunk meg, ha hörgőtágító adása után reverzibilisnek bizonyul a légúti obstrukció, vagy ha a metakolinteszt bronchokonstrikciót vált ki. COPD akkor diagnosztizál­ható, ha a spirometriával megállapított légúti obstrukciót hörgőtágítóval nem lehet visszafordítani. Az asthma–COPD overlap szindróma nem önálló diagnózis, azoknak a betegeknek a leírására szolgál, akiknél együtt vannak jelen a két betegség diagnosztikus jegyei.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Az interstitialis tüdőbetegségek közé változatos kórképek tartoznak. Közös jellemzőjük a celluláris infiltráció és/vagy extracelluláris mátrix depozíciója a terminális bronchiolustól disztális tüdőterületeken. A tüdőgyógyászat­ban az ILD-k diagnosztikája és terápiája 2015 óta standardizált, ILD-team munkájához kötött. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája az esetszámok és a standardoknak megfelelő ellátás mellett ma már európai ILD-referenciacentrum. A közlemény röviden áttekinti az ILD-k terén elért eredményeket, a progresszív pulmonalis fibrosis kritériumait, illetve a kli­nika ötéves, ILD-teamen bemutatott eseteinek összetételét.

A Global Initiative for Chronic Obstructive Pulmonary Disease (GOLD) köz­zétette 2023-ra szóló globális stratégiai ajánlását a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztizálására, kezelésére és megelőzésére, mely lefedi az előző év összes főbb kutatási eredményeit, finomítja a meglévő terápiás ajánlásokat az állapot megelőzésére, diagnosztizálására és keze­lésére. A 2023-as jelentésben a legfontosabb változtatások közé tartozik a COPD felülvizsgált definíciója, az exacerbációk továbbfejlesztett megha­tározása. Az ajánlás új lehetőségeket is kiemel a COPD korábbi diagnoszti­zálására és a megfelelő kezelésre. A cikk áttekinti a 2023-as GOLD ajánlás főbb változásait, amelyek hatással vannak a COPD kezdeti és fenntartó farmakológiai kezelésére is egyaránt.

Az elmúlt években a sérülékenység fogalma (angolul: frailty) egyre na­gyobb figyelmet kapott az egészségügyi dolgozók körében. Kutatások rámutattak, hogy a sérülékenység mértéke jobb előrejelző a halálozás és az adverz kimenetel szempontjából, mint a kronológiai életkor. E fogalom különösen fontos krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők körében, mert a sérülékeny állapot még visszafordítható légzésrehabilitáció segítségével, ha a törékeny fenotípus öt ismert komponensét célozzák meg holisztikus megközelítésben. Jelen összefoglalóban e napjainkban rend­kívül időszerűvé váló klinikai fogalom szakirodalmát tekintjük át, különös tekintettel a gyakorlati vonatkozásaira.

A vérköpés vagy haemoptoe az alsó légutakból, általában a hörgőkből származó vér kilökődése. A kezdeti kivizsgálás magában foglalja a vérzés súlyosságának és a beteg stabilitásának meghatározását, és a légutak vé­delme érdekében bronchoszkópiát tehet szükségessé. A szupportív orvosi kezelés mellett a terápiának magában kell foglalnia a kiváltó ok kezelését is, mivel a megállapított ok kezelésének hiányában a vérzés gyakran meg­ismétlődik. Sebészeti beavatkozásra olyan betegeknél kerül sor, akiknél a gyógyszeres kezelés és az embolizáció nem bizonyul hatásosnak.

A hosszú hatású bronchodilatátor szerek képezik a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésének alapját, melynek hatására javul a tüdőfunkció, enyhülnek a tünetek és növekszik a terhelési kapacitás. A betegek egy részénél azonban visszatérő exacerbációs epizódok jelentkeznek, ilyen esetekben inhalációs kortikoszteroidok adása válhat szükségessé.

A COPD és az asztma alkalmazott béta2-agonisták biztonságosságát elemző eddigi vizsgálatok nem hoztak egybehangzó eredményeket. Továbbra sem tisztázott például, hogy a béta2-agonista alapú gyógyszeres kezelés megindítása a kardiovaszkuláris események eltérő kockázatával társul-e. Jelen vizsgálatban erre a kérdésre keresték a választ a szerzők.