Közel három évtizeddel ezelőtt egy 23 éves nő meddőség miatt jelentkezett az általam vezetett szülészeti-nőgyógyászati osztályon. Hyperprolactinaemiát és hypertestosteronaemiát állapítottunk meg nála. Bromocriptin-kezelésre a prolactin-szint fiziológiás értékre csökkent, de a hyperandrogenismus tünetei változatlanul fennálltak, a beteg továbbra is amenorrhoeás maradt. Több éves ovulációindukciós kezelés sem járt eredménnyel. 

Hagyományosan immáron ötödik alkalommal a Gyulai Törvényszék több mint 100 éve épült eklektikus stílusú épületének dísztermében rendeztük meg a „Polgári és büntetőjogi felelősség az egészségügyi gyakorlatban” című tudományos konferenciát a Gyulai Törvényszék, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház (Gyula) Szülészet- és Nőgyógyászati Osztálya, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Reprodukciós Egészség Munkabizottsága és a Diczfalusy Alapítvány közös védnöksége alatt. 

Aggodalmak merültek fel az emlők kontrasztanyag adásával végzett Mr-vizsgálatának biztonságosságára vonatkozóan. A szakértők áttekintik azokat a legfrissebb adatokat, melyek birtokában megfelelő tájékoztatást nyújthatunk az ismételt expozíciónak kitett pácienseink számára.

Nem kezelt esetekben a perinatalis depresszió súlyos következményekkel járhat mind az anya,  mind gyermeke számára.

A molaterhességek jelentős morbiditással társulnak, ezért azonnali diagnózis, megfelelő terápia és nyomon követés szükséges.

Hosszú ideje foglalkoztat már bennünket az intrauterin növekedési restrikció (IUGR) fogalomkörének – általunk vélt – tisztázatlansága, de mindenekelőtt két kérdés.

A krónikus lepényelégtelenség okozta magzati növekedési visszamaradottság (intrauterine growth restriction, IUGR) tényét és jelentőségét az 1960-as években fedezték fel. Fiatal orvosként tanúja voltam a debreceni Szülészeti Klinikán annak, hogy a Bazsó János tanársegéd (1928–1973) által megsejtett és a Turkistanból származó amerikai orvosnő, Lula Olga Lubchenco (1915–2001) és munkatársai első közlésével (1963) közel egyidőben általa is bizonyított, magzati sorvadásnak nevezett jelenségről írt tanulmányait a szakmai felettesei sokáig a fiókjukban tartva, nem engedték közölni. Környezetét évekig nem tudta meggyőzni, míg végül megjelenhettek a közleményei a Zentralblatt für Gynäkologie (1964;86:364–372. és 1968;90:384–391.), a Biology of Neonate (1969;14:80–89.) német, illetve angol nyelvű szaklapokban.