Kritikus állapothoz társuló polyneuropathia és myopathia

   Régóta ismeretes, hogy a sepsis következményeként izomgyengeség és izomsorvadás maradhat vissza. A jelenség okának a sepsis, illetve a vele együtt járó gyulladásos reakció (SIRS) specifikus neuromuszkuláris következményeit, a kritikus állapothoz társuló („critical illness”) polyneuropathiát és a különféle szövettani változatokban jelentkező kritikus állapothoz társuló („critical illness”) myopathiákat tartják. Ezek mindegyike késlelteti a lélegeztetőgépről történő leszoktatást, s ezzel növeli az intenzív ellátás kapcsán felmerülő másodlagos szövődmények kockázatát. Emellett gyakran válik szükségessé neuromuszkuláris rehabilitáció. Jelentős orvosi és társadalmi-gazdasági kihatásaik miatt a sepsis neuromuszkuláris következményei mindinkább felkeltik a klinikusok és a kutatók érdeklődését.

   A neuromuszkuláris szövődmények klinikai megjelenése
   A sepsishez társuló neuromuszkuláris szövődmények generalizált izomsorvadáshoz vezetnek, továbbá – ha a nyugtatók és izomrelaxánsok lehetővé teszik a klinikai ideggyógyászati vizsgálatot – súlyos petyhüdt bénulás állapítható meg. Jellegzetes tünet, hogy a mimikai izmok működése jól megtartott, míg a perifériás izomzat működése nagyfokban zavart. Az izmok sajátreflexei – bár gyakran gyengébbek – hosszú időn át megtartottak lehetnek. Ha az alapbetegség az agyat érinti, akár hyperreflexia is előfordulhat.15 Ebből adódóan a neuropathia, illetve a myopathiák kórisméjének nem elengedhetetlen feltétele a sajátreflexek hiánya. A klinikai gyakorlatban sokszor az veti fel a neuropathia vagy myopathia gyanúját, hogy nem sikerül leszoktatni a beteget a lélegeztetőgépről, noha a keringési és légzőszervek állapota ezt lehetővé tenné.