Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest Major Tibor cikkei

A dolgozat célja a magyar sugárterápia helyzetének felmérése. Hazánkban 13 sugárterápiás központban 84 teljes munkaidős sugárterápiás szakorvos, 19 rezidens/segédorvos, 66 fizikus és 231 sugárterápiás asszisztens dolgozik, és 40 megavoltos besugárzókészülék (38 lineáris gyorsító, 2 kobaltágyú) működik. HDR brahiterápiás készülék mindenhol hozzáférhető, CT-szimulátort egy központ kivételével mindenhol használnak. 2017-ben hazánkban 33024 beteg részesült sugárterápiában, 22236 MV-os, 1406 brahiterápiás és 9382 röntgenterápiás besugárzást kapott. Hét intézetben 331 betegnél végeztek agyi sztereotaxiás besugárzást, és test sztereotaxiás technikával 6 központban 191 beteget sugaraztak. BT-s kezeléseknél nőgyógyászati daganat volt a fő indikáció (75%). HDR-es prosztatatűzdelést 3 intézetben, permanens izotópbeültetéses prosztatatűzdelést és emlőtűzdelést pedig csak az OOI-ben végeztek. A modern teleterápiában (IMRT, IGRT, sztereotaxiás besugárzás) részesülő betegek száma az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen növekedett, de a nemzetközi ajánlásoknak történő megfeleléshez további lineáris gyorsítók telepítésére van szükség az amortizálódott készülékek cseréje mellett. A fejlesztésekre elsősorban Budapesten van szakmai szempontból alátámasztott igény. Magy Onkol 63:93–101, 2019

Kulcsszavak: magyar sugárterápia, emberi erőforrás, infrastruktúra, kezelési adatok

Közleményünkben a korai tüdőrákok kuratív sugárkezelésére kidolgozott, légzésmozgást figyelembe vevő sugárkezelési technikával szerzett korai tapasztalatainkról számolunk be. Negyvenhat betegnél végeztünk sugárkezelést 60 Gy összdózissal. Végpontként a CT vizsgálattal felmért tumorválaszt, a helyi és távoli kiújulások időpontját, a korai és késői mellékhatásokat vizsgáltuk. Komplett és parciális remissziót 17 (37,0%) és 15 (32,6%), stabil és progresszív betegséget 11 (23,9%) és 3 (6,5%) betegnél észleltünk. Izolált helyi kiújulás 4 (8,7%), egyedüli távoli áttét 2 (4,3%), lokális és távoli relapszus együtt 3 (6,5%) esetben alakult ki. A kétéves, lokális recidívától mentes, progressziómentes és teljes túlélés 76,8%, 64,0% és 83,2% volt. G3 vagy annál súlyosabb korai mellékhatás nem fordult elő. G1 és G2 késői mellékhatást 10 (21,7%) és 7 (15,2%) betegnél észleltünk. G1-2 posztirradiációs fibrózis 11 (23,9%) betegnél jelentkezett. Egy betegnél 20 hónappal a sugárkezelés után G5 légzési elégtelenség alakult ki. Az általunk alkalmazott, légzőmozgást figyelembe vevő besugárzási technikával a kedvező lokális daganatmentesség és a túlélés biztató, a mellékhatások aránya alacsony. A késői mellékhatások és hosszú távú eredmények megítéléséhez további követésre van szükség. Magyar Onkológia 60:314–319, 2016

Kulcsszavak: tüdődaganat, 3D konformális sugárkezelés, légzőmozgást figyelembe vevő technika