Massimo Rugge, Donato Nitti, Fabio Farinati, Francesco di Mario és Robert M. Genta cikkei

Bevezetés

A gyomor adenocarcinomája mellett előfordulhat a szomszédos mirigyek sejtjeinek szerkezeti módosulása, melynek mértéke valahol a normális nyálkahártya-szerkezet és a rák (de-) differenciáltsági foka között változhat. Az ilyen fenotípusos változások leírására a nyugati irodalom a dysplasia [1–10] fogalmát, míg japán szerzők a borderline lézió, atípusos epithel vagy 3-as típusú lézió kifejezést használják [11–13]. A dysplasia és a carcinoma közötti topográfiai közelség és morfológiai hasonlóság vezetett ahhoz a feltevéshez, hogy a két lézió „biológiailag rokon”. Ami e rokonság természetét illeti, a dysplasiás léziók lehetnek (1) a szomszédos neoplasma mellett, illetve arra való reakcióként kialakuló nyálkahártya-elváltozások (azaz paracancerosus léziók) vagy (2) dedifferenciált léziók, melyek képesek a kifejlett adenocarcinomára jellemző biológiai vonások (lokális invazivitás, metastasis-képzés) felvételére, azaz praecancerosus léziók.
Egyre több adat utal arra, hogy a dysplasiás léziók az invazív adenocarcinomákhoz hasonló molekuláris módosulásokat mutatnak, hosszú távú követéses vizsgálatok pedig igazolták, hogy nagy valószínűséggel alakulnak invazív rákká. Ezek az eredmények ösztönözték a gyomor-dysplasia fogalmának klinikopatológiai újradefiniálását. Jelen közlemény bemutatja a gyomor-dysplasia diagnosztikus terminológiáját, klinikopatológiai jellemzőit, és molekuláris patológiáját, illetve összefoglalja eme előrehaladott praecancerosus állapot követésével kapcsolatos jelenlegi állásfoglalásokat.