Donna I. Meltzer, MD cikkei

Az elmúlt évtizedben egyre népszerubbé vált a testékszerviselés (piercing). A hagyományos fülbevalók mellett terjed a nyelv, az ajak, az orr, a szemöldök, a mellbimbó, a köldök és a genitáliák átlyukasztásának szokása. A testékszerviselés szövődményei a helyi és szisztémás fertőzések, az esztétikai károsodás és az idegen test kilökődése. Nyelv-piercing viselésekor gyakori a nyelvduzzadás és a fogtörés. A fülcimpa átlyukasztása minor infekciót, allergiás kontakt-dermatitist, keloidképződést és traumás szakadást idézhet elő. A fül porcának átlyukasztásával járó „magas” fülpiercing súlyosabb fertőzéseket és deformálódást vonhat maga után. A fül perichondritisének kezelésére a Pseudomonas ellen is hatásos fluorokinolonok a legalkalmasabbak. Köldök-, mellbimbó- vagy genitális piercing után elhúzódó gyógyulással kell számolni. A családorvosnak szakszeruen tájékoztatnia kell betegeit a testékszerviselés szövődményeiről.

Az elmúlt években a testékszerviselés népszerűbbé, társadalmilag elfogadottabbá vált. A különböző testrészek átlyukasztása és ékszerrel való díszítése már nem csupán a tizenévesekre jellemző, hiszen egyre gyakrabban látunk például több fül-piercinget viselő felnőtteket is. A családorvosoknak tisztában kell lenniük a piercing technikáival és egészségügyi szövődményeivel. Nem állnak rendelkezésünkre megbízható becslések arról, hogy milyen gyakran lépnek fel szövődmények a testékszerviselés kapcsán. A fertőzésekre fokozottan fogékony (pl. diabeteses, kortikoszteroidot szedő), valamint a fokozott vérzési hajlamú (pl. antikoagulánssal kezelt) betegek esetében nagyobb a testékszerezés szövődményeinek kockázata.