Rebecca J. Stratton és Marinos Elia cikkei

  A mesterséges táplálás, így a szájon át adható tápszerek, a szondán keresztüli enterális és a parenterális táplálás minden beteg kezelésében fontos szerepet kaphat. Gyakori a malnutritio, ami kezelés nélkül orvosi és gazdasági szempontból is súlyos terhet jelent. Az alultáplált vagy ilyen szempontból veszélyeztetett betegek megfelelő mesterséges táplálásával elkerülhetők a szövődmények, és a táplálás más klinikai, funkcionális és anyagi előnyöket is biztosít, akár életmentő is lehet. Írásunk a mesterséges táplálás hatékonyságára vonatkozó bizonyítékokat ismerteti.

  Bevezetés
  A mesterséges táplálás létjogosultsága mellett benignus és malignus kórképek esetében is számos bizonyíték szól. Alultápláltság sokféle betegséghez kapcsolódóan, szakterülettől és egészségügyi ellátóhelytől függetlenül, gyakran alakul ki. Több országos és nemzetközi szervezet is ajánlja a tápláltsági állapot minden fekvőbeteg esetében történő rutinszerű felmérését, és malnutritio esetén a megfelelő kezelés megkezdését. Erre alkalmas például a Malnutrition Universal Screening Tool [1]. Használata egyszerű, bizonyítékokon alapul, minden betegség esetén, bármely intézményben alkalmazható, és a kezelési irányelveket is magában foglalja (további információ: [1] és www.bapen.org.uk). A kezeletlen malnutritio következményei súlyosak, és a fizikai és pszichés egészség jelentős romlásához vezetnek [2]. Az alultápláltság következtében lassú a felépülés, elhúzódó a sebgyógyulás, nő a halálozás, és komplikáció esetén több szövődménnyel (fertőzések, felfekvések stb.) és orvos–beteg találkozással (háziorvosi vizsgálat, kórházi felvétel, kórházi tartózkodás) kell számolni [1–4]. A betegségekhez köthető alultápláltság az Egyesült Királyságban becslések szerint évi 7 milliárd fontos költséget jelent.